Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)
Domenico Campagnola egy kései rajza
A Szépművészeti Múzeum két Campagnola-tájrajza 4 mellett három további lap kapcsán merült fel a padovai mester szerzősége. A Dávid és Góliát, feliratának köszönhetően már az Esterházy-gyűjteményben Campagnola rajzaként szerepelt, majd Fenyő Iván figyelt fel az oxfordi Christ Church hasonló kompozícióvázlatára. 5 A budapesti lap eredetiségével kapcsolatban komoly kétely nem merült fel, mely oxfordi variánsával együtt az 1550-1560-as évek fordulóján készülhetett. Két másik rajz, a Krisztus és Szent Péter a vízen jár, valamint a Mária Magdolna megérkezik Marseille kikötőjébe azonban kérdőjellel szerepelt a gyűjteményben. Ez utóbbi, a Mária Magdolna megérkezik Marseille kikötőjébe, a szent életének ritkán ábrázolt epizódja, az Esterházy-gyűjteményből Tiziano rajzaként került a Szépművészeti Múzeumba, ahol Hoffmann Edith Annibale Carracci (1560-1609) műveként határozta meg (39. kép). 6 A rajzon elsőként Fenyő Iván ismert Campagnola stílusára, bár a lapot másolatnak tekintette. A mű leírókartonjára pedig Gerszi Teréz jegyezte fel 1985-ben, hogy a rajz Campagnola saját kezű, kései alkotása lehet, majd gyanúját Nicholas Turner is megerősítette, bár ő egyúttal hajlott arra is, hogy a rajzot műhelymunkának tekintse. Az 1994-es nürnbergi Praun-kiállítás katalógusában viszont Rainer Schoch, visszatérve Fenyő Iván korábbi meghatározásához, a rajzot 1550-1560 körüli, Campagnola utáni másolatként publikálta. 7 A katalóguscímszó szerzője álláspontját a chatsworthi Devonshire Collection híres lapjának, Campagnola gyakran publikált, par excellence kései rajzának, a Krisztus és Szent Péter a vízen jár lendületes vázlatának és a szárazabb, részletezőbb budapesti lapnak az eltérő rajzmodorával indokolta (40. kép). 8 Pedig mindkét lap magán viseli Campagnola kései rajzstílusának főbb sajátosságait. A korai, aprólékosan kivitelezett rajzaival szembeni oldott vázlatosságukkal, kissé hullámzó, felbomló kontúrjaikkal, a térbeliséget éppen csak érzékeltető, lazán egymás mellett sorakozó párhuzamosokból kialakított modellálásukkal a chatsworthi és a budapesti rajz közti különbség nem a rajzmodorukban, hanem a kidolgozottságukban rejlik. Míg az előbbi lendületes vonalakkal megrajzolt gyors vázlat, az utóbbi részletezőbb, gondosabban kivitelezett. Eredeti és másolat eltérő karakterét jól szemlélteti, ha a chatsworthi lapot a budapesti gyűjtemény korábban kérdőjelesen Campagnolának attribuait rajzával, a Krisztus és Szent Péter a vízen járral vetjük össze (41. kép). s Itt a közös téma és a hasonló kompozíció ellenére már feltűnőek az eltérések. Bár mindkét lap egyformán vázlatos, a chatsworthi rajz lendületes körvonalait a budapestin merevebb, keményebb kontúrok, a Campagnolára jellemző párhuzamosokkal érzékeltetett modellálást pedig
