Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)

Egy különös szolgaszobor az Egyiptomi Gyűjteményben

EGY KÜLÖNÖS SZOLGASZOBOR AZ EGYIPTOMI GYŰJTEMÉNYBEN HORVÁTH ZOLTÁN Az egyiptomiak szemében a halálon túli élet záloga a test megőrzése és a halott kl-lelkének zavartalan ellátása volt. Ennek érdekében a Kr. e. 25-19. század elit temet­kezéseihez ún. szolgaszobrocskákat mellékeltek, hogy azok a mágikus reprezentáció eszközével az elhunyt számára az idők végezetéig újratermeljék halotti birtokának javait. Látszólag egy ilyen szobrocska került 1944-ben csere útján a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, melynek különlegességét növelte, hogy az a műkereskedő állítása szerint korábban a pszichoanalízis atyja, s a nemkülönben legendás régiség­gyűjtő, Sigmund Freud tulajdonában volt (1. és 2. kép). 1 Az állandó kiállításon jelenleg is megtekinthető festett faszobrot, egyben a gyűjtemény első szerzeményét az egyiptomi kisplasztika korai időszakából Dobrovits Aladár, az egyiptomi tárgyak akkori segédőre publikálta 1947-ben, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Közleményeinek első számában. 2 A 11,7 cm magas és 6,6 cm széles szobor testét egyetlen fadarabból faragták, amelyhez a karokat csapolással rögzítették. 3 A teljes testfelületet, így a karok illesztési helyeit is vékony stukkóréteg borítja, amelyet sárgára és foltokban téglavörösre festettek. 4 A törzs enyhén előredől, a fejet fekete, ún. zsákparóka fedi, amely alól elő­bukkannak a hatalmas fülcimpák. A vállak feltűnően szélesek, a mellkas erőteljesen formázott, ám csípőmagasságban a törzs elkeskenyedik. A férfialak jobb karját felemeli és könyökben behajlítja; a kézfejen látható bevágás a mutató- és a hüvelykujj között egyértelműen arra utal, hogy eredetileg tartott valamit a kezében. Bal karja a törzs tengelyével párhuzamos, a tenyerét felfelé fordítja. A törzsön, nagyjából a has

Next

/
Oldalképek
Tartalom