Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)
ANNUAL REPORT 2004 - A 2004. ÉV - PERMANENT EXHIBITIONS - ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK - A Régi Képtár új állandó kiállítása
Dyck és Jordaens művei itt jól érvényesülnek Andries Benedetti pompa-csendélete, Cornelis de Vos családi portréja és a Daniel Seghersnek attribuait oltárkép mellett. Jelentősebb bővítésre és szakmai szempontból is izgalmasabb változtatásokra adott alkalmat a kabinetsor, ahol a jól ismert mesterművek mellett közel harminc, raktárból kiemelt festménnyel lehet most többet látni. Első ízben különítettünk el egy kabinetet az ún. história-festőknek, némi áttekintést nyújtva a 4. számú kabinetben Rubens és Van Dyck előfutárainak (Otto van Veen, Artus Wolffort), illetve követőinek (Jan Boeckhorst, Jan van den Hoecke, Willem van Herp, Cornelis de Vos, Peter van Lint) tevékenységéről. A világi műfajok közül a csendélet, a polgári és a paraszti életkép, valamint a tájkép sokszínű bemutatására tematikus csoportokat alakítottunk ki a 3. és a 2. kabinetben, valamint a VII. számú teremben. A csendéletek között éppúgy helyet kaptak a vadászzsákmányt bemutató ábrázolások, Jan Fyt és Pauwel de Vos művei, mint K. Lux két vanitas-csendélete, míg a műfaj jellegzetesen flamand, virág-, illetve gyümölcsfúzérrel kombinált típusát Nicolaes van Veerendael és Jan Pauwel Gillemans művei képviselik. A legjelentősebb életképfestők, Gonzales Coques, Gillis van Tilborch, ifj. David Teniers, David Ryckaert III. gyakran morális tartalmat is közvetítő művei Peter van Lint és Frans Luyckx reprezentatív portréival együtt láthatók a 2. kabinetben. A tájképfestészet változatos alakulását lehetőség nyílt most néhány nagyobb méretű kép integrálásával bemutatni az utolsó flamand teremben, mely két oldalról már a spanyol barokk termekkel szomszédos. A 17. századi holland festmények kiállítása két irányból közelíthető meg: a körfolyosóról a német termek bejárata mellett induló lépcsőházon, vagy a Bruegelteremből nyíló hátsó lépcsőn át, ahol lift is rendelkezésére áll a látogatóknak (55. kép). Az időrendet követő rendezés a főlépcsőtől vezet végig a holland festészet aranykorának nevezett perióduson. A budapesti holland gyűjtemény, mely több mint ötszáz festményt foglal magában, lehetőséget nyújt arra, hogy átfogó képet adjon a korszak szinte minden, művészettörténeti szempontból fontos jelenségéről. A jelenleg kiállított kétszáznegyvenkét művel ezt igyekeztünk megvalósítani, összefüggéseiben mutatva meg a helyi iskolák sajátosságait, a művészi látásmód és a festői előadásmód alakulását, a párhuzamos, vagy olykor ellentétes törekvéseket a különböző műfajokban, 1600-tól az 1720-as évekig. A változatosság és a bőség jellemzi ezt a korszakot, s ezt kívántuk érzékeltetni az első emeletihez viszonyítva zsúfoltabb elrendezéssel, ami felidézheti az egykori gazdag holland polgárházak hangulatát (56. kép). Ez a kiállításrész a tervezettnél csaknem egy évvel később készült el különböző technikai problémák miatt, ezalatt azonban lehetőség nyílt több kép restaurálására, így az új bemutatóra negyvenkét festmény teljesen megújult. 8 Java részük korábban éppen rossz állapota miatt volt raktárban, és a restaurálás tette lehetővé állandó kiállításra kerülésüket. Elmondható tehát, hogy erre az alkalomra a holland gyűjtemény rehabilitációja megtörtént. 8 A múzeumi restaurátorok szakmai alapfeladatként teljesített munkái mellett a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert három millió forint fedezte e restaurálások nagyrészét, ezen kívül a Baráti Kör restaurálást támogató programja keretében az önkéntes tárlatvezetök, valamint a Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége szponzorálásával két-két festmény restaurálása vált lehetővé.
