Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)
Barent Fabritius Manoah áldozata újra Magyarországon
formaképzésében és a színhasználatában is közel áll egymáshoz. Nagyon hasonló Manoah és Szent Péter arctípusa, valamint a braunschweigi kép bal oldali nőalakjának és Manoah feleségének térdeplő testhelyzete és imádkozó kéztartása. Mindkét képen jól megfigyelhetők a hosszú ujjú, szinte csont nélküli kezek és az egyszerű, puha redőkct vető vastag ruhaanyagok. Hasonlóak továbbá a képek barnás alaptónusából kiugró lokálszínek: a vörös, a sárga, a fekete és a fehér. Barent Fabritius életmüvének korszerű feldolgozása még várat magára. 43 Dániel Pont monográfiája óta csak Sumowski tett kísérletet a Rembrandt tanítványok sorában Fabritius oeuvre-jenek összeállítására, képeinek pedig még nem szenteltek monografikus kiállítást. A szignált és datált művek mellett a Sumowski által Fabritiusnak tulajdonított képek mind stílusukban, mind kvalitásukban igen változatos skálán mozognak. A már említett braunschweigi Szent Péter kép mellett a Manoah áldozata Barent olyan, az 1650-es évek első felében készült müveivel mutat szoros rokonságot, mint a lastmani előképre visszavezethető Hágár elűzetése vagy a Névadás Keresztelő Szent Jánosnak.^ Ezek a képek sokkal erőteljesebben tanúskodnak Rembrandt hatásáról, mint Barent 1660 után festett munkái, amelyeken sokszor archaizáló, szinte gótikusán nyújtott alakokat szerepeltet. 45 Fabritius valószínűleg nem volt Rembrandt tanítványa, de pályafutása során többször töltött hosszabb-rövidebb időt Amszterdamban (1643-1647 között, 1652-ben, majd 1669-től haláláig). 46 Dokumentált továbbá, hogy bátyja, a fiatalon elhunyt Carel Fabritius dolgozott Rembrandt műhelyében, akinek hatása nyilvánvalóan megmutatkozik Barent müvein. 47 Mindez közvetlen mester-tanítvány viszony nélkül is kellő magyarázatot nyújt Barent korai, és Sumowski által egyben legjobbnak tartott képcinek rembrandtos jellegére. Mivel Barent egyetlen olyan képe sem ismert, amelyet más mesterrel közösen festett volna, feltételezhetjük, hogy amennyiben az angyalt ábrázoló rész 3 Fabritiusról lásd még H. F.Wijnman, De schilder Carel Fabritius (1622-1654). Een reconstructie van zijn leven en werken, Oud Holland 48 (1931), 100-141; W. R. Valentiner, Carel and Barent Fabritius, The Art Bulletin 14, no. 3 (1932), 197-242; W. Liedtke, The Three Parables' by Barent Fabritius with a chronological list of his paintings dating from 1660 onward, Burlington Magazine 119 (1977), 316-327. 4 Barent Fabritius, Hágár elűzetése, olaj, vászon, 109,9 x 109,9 cm, San Francisco, M. H. de Young Memorial Museum, ltsz. 50.34; Névadás Keresztelő Szent Jánosnak, olaj, vászon, 36,8 x 48 cm, London, National Gallery, ltsz. NG 1339. 5 A londoni képet Sumowski hasonló megfontolások alapján datálta az 1650-es évek közepére, lásd W. Sumowski, Zum Werk von Barend und Carel Fabritius, Jahrbuch der Staatlichen Kunstsammlungen in Baden-Württenberg 1 (1964), 188. 6 Daniel Pont nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy Barent Rembrandt tanítványa volt-e. A mestertanítványi viszonyról lásd Sumowski 1957-1958 (28. j.), 287-328; Sumowski, 1983 [19. j.], Bd. II, 910). Barent Fabritius legkorábbi, 1650-ből datált önarcképe (Frankfurt, Städelsches Kunstinstitut) egyértelműen Rembrandt hatását mutatja, ezért ide sorolják őt is, anélkül, hogy kimutatható lenne Rembrandt műhelyében, lásd G. Seelig, Barent Fabritius, in Saur Allgemeines Künstler-Lexikon 2003 (34. j.), Bd36, 118-119. Barent Fabritius életrajzi adataihoz lásd Pont 1958 (4. j.), 1-9. 7 A Hoogstraeten által említett Onzen Fabritius, mijn meedeleerling, Hoogstraetennel egyidőben Rembrandt műhelyében tanuló festő minden bizonnyal Carel és nem Barent Fabritius volt, lásd S. van Hoogstraeten, Inleycíing tot de Hooge Schoole der Schilderkonst, Rotterdam 1678, idézi Pont 1958 (4. j.), 7 és 1. j.
