Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)

A gamhudi koporsók gallérjai

Liliom(?) motívum A budapesti gyűjteményben csak az 51.2015 leltári számú koporsó nyakpántján látható liliomhoz hasonló, kifelé hajló szirmú, lefelé néző virágmotívum, mely az egyiptomi „liliomra" emlékeztet. A festés töredékessége miatt azonban nem állapítható meg, hogy önmagában állt, vagy száron lógó mandragóra rajzával, mint egy bécsi gamhudi koporsón, vagy bimbóval váltakozva, mint egy kairói gamhudi koporsón.

33 A növények mindkét esetben egyenes szárral, önállóan kapcsolódnak a felső elválasztó sávhoz. Feltehetően ennek torzított, elnagyolt változata látható a budapesti 51.2018/1 leltári számú koporsófedél négy sorában: a piros háttéren fehéres, lefelé szélesedő, az alján néhány függőleges kis fekete vonalkával tagolt tölcsér jelenik meg. A „liliom" minta jóval korábban alakult ki, számos előzménye van,

34 és a Ptolemaiosz, majd római korban más területeken gyakran alkalmazták.

35 Négyzetminta 1. Sok gamhudi koporsó gallérján és nyakpántján található olyan sáv, melyet négyzetminta díszít. Többségükben felváltva ábrázolták itt a három vízszintes sávra osztott és a középvonalban két koronggal kiegészített négyzet motívumot. Ez utóbbinál az alap piros, a korongok színe a koporsó alapozásával egyezik meg, míg a sávoknál a két szélső kék vagy zöld, a középső piros. Az egyes négyzeteket egy fekete vonal, két fekete vonallal határolt oszlop vagy perforációszerüen kialakított oszlop választja el egymástól.

36 A négyzetek más múzeumok gamhudi koporsóin és az ezekből származó kartonázs gallérokon is megfigyelhetők. Bécsben egy szokatlan változat is előfordul: a két, piros és kék színű négyzet közepén egy folyamatos vízszintes sáv halad.

37 A motívum megtalálható más területről származó koporsón

38 és Ptah-SzokáriszOzirisz szobron is.

39 Előzménynek tekinthetjük a középen kis koronggal vagy 33 Bécs, Kunsthistorisches Museum, ltsz. ÄS 6688; lásd Kamal 1908 (1. j.), 25-26. 34 Például Ekhnaton koporsója: Kairói Múzeum, ltsz. CG 3873; Davies 2001 (17. j.), 56, 2, Boston, Museum of Fine Arts, ltsz. 95, 1407C. Bimbó helyett mandragórával lásd G. Kueny, Grenoble, Musée des Beaux-Arts. Collection égyptienne, Paris 1979, 106-109, no. 125. Szépen kirajzolt lótuszvirággal is megtalálható, lásd The Exhibition 1988-1989 (22. j.), no. 123. 35 Szépen kidolgozva lásd Andreu-Rutschowscaya-Ziegler 1997 (21. j.), 206, no. 106: Edfu, Kr.e. 3. század eleje. Stilizálva lásd C. Andrews, Egyptian Mummies, London 1984, 59: Dzsedher koporsója, Akhmim. Kartonázs készletével lásd J. H. Taylor, Death and the Afterlife in Ancient Egypt, London 2001, no. 51; The Exhibition 1988-1989 (22. j.). no. 135, Hawara, Kr.u. 150. 36 Egy vonallal: Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 51.2017, 51.2018/2; két vonallal: ltsz. 51.1990, 51.1996, 51.1997, 51.1997, 51.2000, 51.2001, 51.2003, 51.2007, 51.2013, 51.2015, 51.2107; oszloppal: ltsz. 51.1994, 51.2000. 37 Bécs, Kunsthistorisches Museum, ltsz. ÄS 6692. Múmiamaszkon Baselben; lásd H. Schlögl, Le don du Nil. Art Egyptien dans les collections suisses. Archäologische Sammlung der Universität Zürich, Historisches Museum Bern, Kunstmuseum Luzern, Musée d'art et d'histoire Genève. Une exposition du séminaire d'Égyptologie de l'Université de Bale, Bale 1979, 93, no. 340. 38 LacovaraTrope 2001 (22. j.), 56. 39 Ch. Ziegler, Le Louvre. Les antiquités égyptiennes, Paris 1990, 81.