Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)
Mágikus sztélé az Egyiptomi Gyűjteményből
A Hórusz táblákra és „gyógyító szobrok"-ra öntött vizet néhány szöveg a Nunnal, az ősvízzel azonosítja, amely a teremtés alkotóeleme. 81 A Nun megsemmisítheti a mérget, amely szintén a teremtés részének tekinthető. 82 A budapesti sztélé ábrázolásai közül annak a négy nagyméretű kígyónak a szerepe okozza a legfőbb problémát, melyek a krokodilok alatt illetve az odalakon láthatók. Az előbbi kettő, a krokodilokkal társítva veszélyesnek is tekinthető analóg ábrázolások alapján. 83 Az oldalakon megmintázott példányok, melyeknek feje a kalathoszon nyugszik, más értelmezést sugallnak. Azokra a nagyméretű kígyókra emlékeztetnek, melyek néhány újbirodalmi királysír ábrázolásai között szerepelnek. Nut égistennő két oldalán megjelenítve, szorosan kapcsolódnak a szoláris ciklushoz: felemelt „karokkal" üdvözlik a Napisten éjszakai és nappali alakját. 84 Egy késői kori papiruszon a kígyó alakban ábrázolt Atum isten két jelenetben is napkorongban ülő gyermeket nyújt egy pantheisztikus istenség felé. 85 D. Meeks szerint „ez a kép a napot ábrázolja a nappal első két órájában, azaz a teljes sötétség és a nap feltűnése közötti időszakban". A napkorongban látható gyermek tehát azzal a gyermek Hórusszal azonos, aki a nap „korai" feltűnését jelképezi. 86 Ha elfogadjuk ezt az interpretációt, a budapesti sztélé oldalain megjelenő kígyók e fénylő égitest naponkénti megújulási aktusának részvevőiként értelmezhetők. A Hórusz lábai alatt lévő krokodilok szerepe is ambivalens. Egyrészt Széth isten ártó aspektusának megjelenítői, ugyanakkor azonban a szoláris mítoszban játszott pozitív szerepük is kimutatható. 87 Újbirodalmi királysírok ábrázolásain a napkorong a krokodil testéből bukkan elő Atum isten jelenlétében. 88 A napkorong hordozójaként is ismert. 89 Hórusz és a krokodilok kapcsolatát számos példa illusztrálja. Ábrázolják krokodilfejjel 90 és ez az állat az istenség fegyverei/megnyilvánulásai (bau) ;l Kairó CG 9432 - Daressy: i.m. 1903 (11. j.), 42-43; Klasens, A: A Magicai Statue Base (Socle Behague) in the Museum of Antiquities at Leiden. Leiden 1952, 61. Lásd Sternberg-el Hotabi: i.m. 1999 (2. j.), Bd. I. 18-19. 12 Lásd Koenig, Y.: L'eau et la magie. In Les problèmes institutionnels de Veau en Egypte et dans l'Antiquité méditerranéenne. BdE t. 110. Éd. Menu, B. Le Caire 1994, 240-248. !3 Pl. a Metternich sztélé, előoldala - Scott: i.m. 1950-51 (16. j.), 201-202; Kákosy: i.m. 1999 (15. j.), 144-148, fig. 31, pl. XLVII-XLVIII. (Nápoly 1065). !4 Mysliwiecz, K.: Studien zum Gott Atum. HÄB 5. Bd. I. Hildesheim 1978, 145, Abb. 87, 88, 89. !5 Sauneron, S.: Le Papyrus magique illustré de Brooklyn (Brooklyn Museum 47.218.156). New York 1970, fig. 2-3. 16 Meeks: i.m. 1992 (78. j.), 428. A "koraszülött" Hóruszról lásd Plut. De Iside et Osiride, 65. 17 Lásd „Krokodil" - Brunner-Traut, E,: in LÄ (2. j.), Bd. III. (1980), 791-801; „Krokodilskulte" Kákosy, L.: ibid., 801- 811; Sternberg-el Hotabi: i.m. 1999 (2. j.), Bd. I. 15-16. !8 Mysliwiecz: i.m. 1978 (84. j.), 140, Abb. 80 és 141, Abb. 81. Lásd még 140, Abb. 79 és 142, Abb. 82. 19 Lásd pl. Kákosy: i.m. 1999 (15. j.), 85 (VIII. reg.), pl. XXVI. (Torino, kat. sz. 3030), 100, fig. 24, pl. XXX. (Torino, kat. sz. 3031); Mysliwiecz: i.m. 1978 (84. j.), 142, Abb. 83. 10 „Horus imi-Schenut" - te Velde, H.: in LÄ (2. j.), Bd. III. (1980), 47-48
