Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)

Új meghatározás a spanyol gyűjteményben: José del Castillo egy ismeretlen képe

Elsősorban a mű restaurálása után láthatóvá vált melegebb, a rózsaszínektől és intenzív kékektől meghatározott színvilág alapján - amely a madridi rokokó festészet kiváló mesterére, José del Castillóra jellemző - kezdtünk a festmény meghatározásával foglalkozni. E felismerés során a mű datálása is megváltozott, hiszen az 1737-ben Madridban született, de Rómában, Giaquintónál is tanult mester késői alkotásaival rokon festmény készítési idejét stílusa alapján 1785 körűire tehetjük. A Viladomat-i meghatározást csupán e datálás alapján is el kellett utasítanunk.

10 José del Castillo életrajzát Ceán Bermúdez Diccionario című művében részletesen megírta.

11 A festő 1751-ben José Carvajal y Lancaster államminiszter támogatásával utazhatott Rómába. Itt Giaquinto műhelyében tanult, akit 1753-ban Madridba kísért, ahol továbbra is neki segédkezett. 1757-ben

12 José del Castillo további tanulmányok folytatása céljából visszatérhetett Rómába, ahol 1765-ig dolgozott. Hazatérése előtt felkereste Nápolyt és Herculaneumot. Visszatérve Madridba a Mengs irányításával működő Santa Barbara szőnyegmanufaktúra számára készített kartonokat, amelyeken kezdetben Luca Giordano és Corrado Giaquinto hatása követhető nyomon, ám stílusukban, akárcsak életképi témaválasztásukban Goya szőnyegkartonjainak közvetlen előfutárai. José del Castillo első, s napjainkig egyetlen monográfusa, Sambricio

13 külön fejezetet szentel a mester számban nem túl gazdag vallásos festészetének. Igaz, feltételezzük, hogy több ilyen kompozíciója megsemmisülhetett, vagy ma ismeretlen, illetve más mester neve alatt szerepelhet, ahogyan ez a budapesti festmény esetében is történt. Ponz Viaje de Espana kötetében csupán néhány alkalommal említi José del Castillo nevét, és az itt bemutatott művek közül egyikkel sem azonosítható a budapesti festmény.

14 Ceán Bermúdez, amikor szinte kivétel nélkül felsorolja José del Castillo madridi alkotásait, utal rá, hogy a mester a szaléziaknak hat, az áhítatot szolgáló oltárképet festett a cellákba, ezek témáit azonban nem jegyezte fel.

15 Valamivel később említést tesz a Hospital generálról, melynek új termeibe del Castillo három képet festett.

16 A budapesti mű témája alapján jól beleillene egy egykori kórház dekorációjába, s nem zárható ki, hogy megrendelőjét ilyen körben kell keresnünk. A budapesti mű származását ma még nem ismerjük, bár ennek tisztázása esetleg a mester-meghatározást igazolhatná. Ugyanakkor stíluskritikai alapon biz10 Antonio Viladomat 1755. január 19-én elhunyt. 11 Ceán Bermúdez, I.A., Diccionario histórico de los más ilustres profesores de Bellas Artes en Espana I, Madrid 1800, 284-87. 12 Uott, 284. José del Castillo második római tartózkodásának kezdetét 1758-ra teszi. Luna, in The Dictionary of Art (8.j.) 6, 47, 1757-től említi újabb római korszakát. 13 Sambricio, V. de, José del Castillo, in Artes y Artistas, Madrid 1958. A mesterről továbbá 1. Sanchez Canton, F.J., Escultura y pintura del siglo XVIII (Ars Hispániáé 17), Madrid 1965, 208-19; Aznar - Morales y Marín-Valdivieso, i.m. (8.j.) 175-178. 14 Ponz, Antonio, Viaje de Espana, Madrid 1947, 441, 459, 479, 1357. 15 Ceán Bermúdez, i.m. (ll.j.) I, 285. 16 Uott, 286. E művek ma is eredeti helyükön találhatók, így egyik sem azonosítható a budapesti festményei. Vö. Luna, in The Dictionary of Art (8.j.) 6, 47.