Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)

Amico Aspertini tanulmányrajza a bolognai San Petronio templom elveszett Krisztus feltámadása freskójához

Ovidio Montalbani 1641-ben kiadott, Minervalia című művében is szerepelt.

8 Girolamo da Treviso esetében, akit nem említ sem Vasari (Le Vite, 1550,1568), sem Malvasia (Felsina Pittrice. Vite de pittori bolognesi, 1678), sem pedig Baldinucci (Notizie dei Professori del Disegno da Cimabue in qua, 1681), az információk meglehetősen ellentmondásosak: a Mária mennybevétele kompozíciót elsőként Cavazzoni tartotta az ő munkájának Pitture e sculture című művében, de alig pár évvel később ugyanez a szerző Corona di Gratie című kéziratában (1608) a kompozíció festőjeként habozás nélkül Girolamo Marchesi da Cotignolát nevezte meg.

9 Később Masini is a venetói művész szerzőségét támasztotta alá,

10 hasonlóképpen vélekedett Malvasia 1686-ban Le Pitture di Bologna című munkájában.

11 Ellentmondások és bizonytalanságok más esetekben sem hiányoznak, például Biagio Pupini feltételezhető közreműködése, vagy a Bagnacavallo által festett epizódok témái kérdésében. Bagnacavallo Cavazzoni írásától kezdve a többiekkel szemben kiemelten szerepel, több kompozíció megfestését is neki tulajdonítják.

12 Ugyanakkor, úgy tűnik, Vasari óta mindenki Aspertini pusztán egyszeri közreműködését tartja megalapozottnak, viszont Vasari meglehetősen pontosan mutat rá az általa festett epizód témájára. Csak egyetlen pont, a Krisztus feltámadása freskó megrendelőjének személye volt vitatott, Masini ugyanis az Aldrovandi, míg Malvasia a Gozzadini családot tartotta felelősnek.

13 Mára mindazonáltal a Gozzadini-hipotézis látszik felülkerekedni, mivel a San Petronio templom freskójához kapcsolódhat egy 1527. május 16-án a Feltámadás festőjeként említi, mely a Gozzadini család egyik tagjának megrendelésére készült. Ramenghit az Angyali üdvözlet (az ő idejében befedve), a jézus születése és a Háromkirályok hódolata freskókkal hozza kapcsolatba, amelyeket a Malvezzi, a Morandi, illetve a Bottrigari család tagjai rendeltek meg. Említ továbbá egy történetet, amelynek nem lehetett megállapítani a szerzőjét, de a megrendelője az egyik Malvezzi volt. beírja Girolamo da Treviso Mária mennybevételéi, melyet a Gozzadiniek rendeltek. Pupini Szentlélek eljövetele képét a Calderini családdal hozza összefüggésbe, és végül Jacopo (Giacomo) Francia Krisztus mennybemenetelét említi, mely Girolamo Casio megbízásából készült. Malvasiánál van némi eltérés Masinihez képest {i.m., 527) a megbízók tekintetében, utóbbi ugyanis Bagnacavallo Angyali üdvözletét a Morandiaknak, Amico Feltámadásai pedig az Aldro van diáknak tulajdonította. 8 Montalbani, O., Minervalia Bonon. Civium Anademata, seu Bibliotheca Bononiensis, cui accessit antiquiorum Pictorum, & Sculptorum Bonon. Brevis Catalogus, collectore lo. Antonio Bumaldo, Bononiae 1641, 248. Pupini nevén kívül a szerző csak Amicót (246) és Bartolomeo Ramenghit (252) említi. 9 Pigozzi, i.m. (4.j.) 20 (c.8) és 31.j. 10 Masini, i.m. (7.j.) 527. (Girolamo da Treviso nevét a szerző azonban nem említi a 111. oldalon, ahol ugyancsak beszél a kápolnáról). 11 Malvasia, Le Pitture (7.j.) 237-238. 12 Baldinucci szerint (i.m. [7.).] II, 288) Bagnacavallo csak az Angyali üdvözlet és a Jézus születése jeleneteket festette. 13 L. a 7. jegyzetet. Az Aldrovandiaknak tulajdonítja a jelenetet Giacomelli is, in Una Basilica per una città. Sei secoli in San Petronio. Atti del Convegno di Studiper il Sesto Centenario difondazione della Basilica di San Petronio 1390-1990 (szerk. Fanti, M.- Lenzi, D.), Bologna 1994, 108.