Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)
Pataikosz vállain sólymokkal
körbe sorolható legtöbb amulett a teljes kompozíciót ábrázolja, és hellenisztikus kori stílusban készült. 59 A skarabeusz rendszerint dombormű, ritkán azonban, a fenti példányhoz hasonlóan, alakját csak bevésés jelzi. 60 Valószínű, hogy a budapesti darab a típus kialakulásának kezdetekor, talán még a 26. dinasztia korai időszakában készült. II. MADÁRPÁR A PATAIKOSZOKON ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Az egy vagy több istenalakkal bővült krokodilokon álló Pataikoszok leggyakoribb kiegészítő eleme a vállakon látható madárpár. Általában sólyomként szokták leírni, de gyakran elnagyolt voltuk és szokásosan kis méretük miatt ez az azonosítás nem teljesen biztos. Az is csak a jobban kidolgozott darabok vizsgálata alapján állapítható meg, hogy ezek a madarak valójában nem mindig közvetlenül Pataikosz vállán ülnek, hanem gyakran kis talapzaton helyezkednek el, mint ahogy a körmeneten végigvitt szobrok 61 esetében szokás volt. A madarak rendszerint semmit sem viselnek a fejükön, ha mégis, akkor a kettős tollkoronát. 62 A madár a korai, újbirodalmi Pataikosz kompozíciókban még nem található meg. Először a harmadik átmeneti kori, hátul kilépő Nofertummal megjelenített krokodilokon álló Pataikosz kompozíciókon tűnik fel, majd a Késői kortól a hátoldalán IziszMaat alakjával bővített típusnál voltjellemző. Minthogy más kiegészítő elemekkel egyidejűleg tűnt fel, elképzelhető, hogy a kompozíció harmadik átmeneti kori újraértelmezési tendenciáihoz nem önállóan, hanem más motívum járulékos elemeként kapcsolódott. A továbbiakban mindkét lehetőséget (önálló és járulékos kiegészítő elem) vizsgálni fogjuk, nem feledkezve meg arról sem, hogy az évszázadok során a teljes kompozíció értelmezése lényeges változásokon is keresztül mehetett, és ennek függvényében a madarak jelentése is átalakulhatott. 59 Pl. Schoske, S. - Wildling. D.. Gott und Göller im allen Ägypten, Mainz 1993, 182-183. 12().sz.; Brunner-Traut, E. - Brunner, IL, Osiris. Kreuz und Halbmond. Die drei Religionen Ägyptens. Landeshauptstadt Stuttgart, Kestner-Museum Hannover, Mainz 1984, 71. 74. 59.sz.; Gamer-Wallert, 1., Vermerk: Fundort unbekannt. Agyptologische Entdeckung hei Privatsammlern in und um Stuttgart, Stuttgart 1997. 316, 387.sz.; Mogensen, M.. La Glyptothècpie NY Carlsberg, Copenhagen 1930, 35, A194.sz.; Daressy, i.m. (26.J.) 311, CG 39244; Bonhams, Antiquities Department, Auktion 2002, 436. tétel (http:// www.bonhams.com); Lipcse, Ägyptisches Museum, ltsz. 8365 (publikálatlan); British Museum, ltsz. 60109 (publikálatlan). 60 PI. Berlin 11018: Ilückel, R.. Über Wesen und Eigenart der Pataiken. /.ÄS 70 (1934) 106, 3. kép; Matzker, L, Gruppierung von Patäken anhand von Merkmalsvergleichen. HAB 30 (1990) 204; Gaboldc M., Catalogue des Antiquités Égyptiennes du Musée Joseph Déchelette, Roanne 1990, 192-193, 01 74.sz.; Schlick-Nolte - von Droste zu Hülfshoff. i.m. (42.j.) 237.sz. 61 Vö. Panchcsy jelvénytartó szobra. Berlandini, J., Ptah-démiurge et l'exaltation du ciel, RdE 46 (1995) ll.t. 62 Louvre 037759 (publikálatlan). Egy núbiai darabon (25. din.) pedig úgy tűnik, mintha a felső- és alsó-egyiptomi koronát viselné (Dunham, i.m. [32. j .] LIV.t., I109.SZ.), ami Meroéban egy más irányú, helyi értelmezésre mutat.
