Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)

Pataikosz vállain sólymokkal

PATAIKOSZ VÁLLAIN SÓLYMOKKAL „ Hórusz védelme a nagy sólyom, amely száll az égen, a földön és az Alvilágban, és a beteg védelme hasonlóképpen "* BEVEZETÉS Az egyiptomi művészetben a papiruszokon, a falfestményeken, illetve a domborműveken megjelenő ábrázolások számos esetben mintául szolgáltak a körplasztikai alkotások számára, így a síkra kivetített képek gyakran három dimenziós megfogalmazást kaphattak. Ez a gyakorlat különösen az újbirodalmi antropomorf amulettek kialakulásánál érvényesült erőteljesen. A 18. dinasztia folyamán egyre növekvő számban szobrocska formájában tűntek fel a korábban reliefekről ismert amulettek. Ebbe a folyamatba illenek a törpe istenségek képi megfogalmazásai is, amelyek a kezdeti időszakban egyszerűen megformált, miniatűr domborművek voltak, majd a dinasztia vége felé bonyolult szobrokká váltak. A krokodilokon álló törpeisten előképének felkutatásában elsősorban az Újbirodalom elejéig használt apotropaionokon megjelenő, két kezében kést vagy kígyót tartó törpe istenségekre kell gondolni,

1 akik főképp a szüléshez és az újszülöttek védelméhez kapcsolódtak. Használatuk a 18. dinasztia elején szűnt meg,

2 így az ezt követő évszázadokban könnyen a Pataikoszoknak hívott törpe figurák újabb nemzedéke léphetett helyükbe. Hozzájuk hasonló funkciót tölthettek be a szövegekből ismert Hathor istennő ,, egészség amulettjei", amelyek szintén a szülést segítették,

3 de általuk a kígyómarás ellen is védelmet reméltek az egyiptomi emberek életükben és haláluk után. A Pataikoszok, illetve a törpe-amulettek története az egyes változatok stiláris vonásai alapján a 18. dinasztia végétől egészen a Ptolemaiosz korig terjedt. A Harmadik Átmeneti Korban a virágzó bronzművesség fennmaradt alkotásai arról tanúskodnak, hogy ebben az időszakban divatba jöttek a több elemből álló szoborkompozíciók is. Az amuletteknél azonban a több különálló elemből kialakított kompo* Metternich sztélé, XIV. ráolvasás, 226. sor 1 A különböző neveken említett törpeistenségről 1. Altenmüller, H., Die Apotropaia und die Götter Mittelägyptens. Eine lypologische und religionsgeschichtliche Untersuchung der sog. „Zaubermesser" des Mittleren Reichs, 11, Katalog, München 1965, 115, 4. kép; 117, 9. kép; 118, 11. kép; 119, 13. kép; 121, 16. kép. 2 Altenmüller, i.m., I. Abhandlung, 14-78. 3 L. Borghouts, J.F., The Magical Texts of Papyrus Leiden, I. 348, Leiden 1971, Vs. 12,2-9 (31): mivel ebben a szövegben nincs semmi Bészre utaló jelző, illetve a törpe szó írása után nem szerepel a miniatűr Bész figura, valószínűnek tűnik, hogy itt nem egy meghatározott törpe alakról van szó, hanem a megnevezés a törpéket általánosan ábrázoló Pataikosz figurákra vonatkozik. A papinasz lejegyzése paleográfiai alapon a 18. dinasztia végére tehető, a szövegben előforduló archaizmusok alapján egyes részletek azonban jóval régebbieknek tűnnek. A feljegyzések szerint Memphiszbcn találták.