Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)

Piazzetta egy újonnan megszerzett modellója

re tették és ott, mint Albrizzi beszámolójából tudjuk, osztatlan sikert aratott.

5 A Mária mennybevétele a napóleoni zsákmány részeként a lille-i Musée Wicar-ba került, jelenlegi őrzési helyen, a párizsi Louvre-ban 1957 óta látható. Megrendelője, Clemens August kölni érsek és választófejedelem a kortárs velencei mesterek nagy csodálója volt.

6 Néhány évvel később Tiepolónak adott megbízást a Szent Kelemen pápa imádkozik a Szentháromsághoz témájú oltárképre (eredetileg Schloss Nymphenburgban, az apácakolostor kápolnájában, jelenleg a müncheni Alte Pinakothekban), a Piazzetta-megbízást megelőzően pedig, 1734-ben Pittoni festette meg a Kurfürst számára a Szent Erzsébet alamizsnaosztását ábrázoló oltárképét. Utóbbi rendeltetési helye egy szintén a német lovagrend fennhatósága alá tartozó vártemplom volt Bad Mcrgcntheimben.

7 A Pittoni-oltárkép olajvázlatát a Szépművészeti Múzeum őrzi,

8 így a Piazzetta-modello megszerzése után Clemens August mecenatúrájának immár két nagy értékű dokumentumát is birtokolja a budapesti gyűjtemény. Pittonién kívül találunk még egy olyan bozzettót a Szépművészeti Múzeumban, amely Piazzetta oltárképével és így annak modellójával is művészettörténeti kapcsolatban áll. A valószínűleg még 1733-ban festett, kétségkívül sajátkezű bozzetto Sebastiano Ricci utolsó müvéhez, a bécsi Karlskirche nagyrészt már tanítványok által kivitelezett Mária mennybevétele oltárképéhez készült.

9 Sebastiano Ricci kompozícióját egészen bizonyosan szem előtt tartotta Piazzetta, amikor a maga témaváltozatát készítette, de mint leghangsúlyosabban Leslie Jones mutat rá,

10 éppen nem a követés szándékával. Piazzetta késő-barokk drámáját egy világ választja el Ricci rokokó balettjétől, a két mű koncepcionális különbözőségében látványosan mutatkozik meg a frankfurti oltárt festő 52 esztendős mester külön útja, a rokokó tartalmi indifferenciájával szembeni állásfoglalása. A szakirodalom eddig három olyan festményt ismert, amelyek közvetlen összefüggésben állnak Piazzetta kompozíciójával. A Bayerische Staatsgemäldesammlungen tulajdonában lévő, 1974 óta a würzburgi Staatsgalerie-ben őrzött kép éppúgy más kéztől származó, méretben redukált másolat,

11 mint egy Svájcban (Enggenhütten, Appenzell, Szent Péter és Pál kápolna) őrzött példány.

12 E két másolat dokumentatív szempontból azért érdekes, mert bizonyítják: az oltárkép eredeti kerete, a témához és a kompozícióhoz illően, felül ívesen záródott. Feltehetőleg már Franciaországban illesztettek kétoldalt fent toldásokat a vászonhoz és keretezték újra a képet. A budapestihez 5 Albrizzi, G.B., Memorie intorno alia vita di Giambattista Piazzetta, Venezia 1760. 6 Goering, M., Die Tätigkeit der Venezianer Maler Piazzetta und Pittoni fúr den Kurfürsten Clemens August von Köln, Westfalen 19 (1934) 364-372. 7 Zava Boccazzi, F., Pittoni. L'opéra compléta, Venezia 1979, 111-112, 122, 158-159. 8 Dobos, Zs., in Itinerario veneto. Dipinti e disegni del '600 e '700 veneziano del Museo di Belle Arti di Budapest, Milano 1990, 50, 15.sz. (a korábbi irodalommal). 9 Rizzi, A., Sebastiano Ricci (Presentazione di Bergamini, G.), Catalogo della mostra, Udine, Villa Manin di Passariano, Milano 1989, 206-207, 73.sz. 10 .Jones. i.m. (4.j.) I, 120. 11 Ltsz. 2285. Olaj, vászon, 149,5x70 cm. Kultzen, R. - Reuss, M., Venezianische Gemälde des 18. Jahrhunderts. Vollständiger Katalog, Bayerische Staatsgemäldesammlungen, München 1991, 81. 12 Olaj, vászon, 146x65 cm. Mariuz - Pallucchini, i.m. (4.j.) 63b. sz.