Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)

'Jacob de Backer invenit' - A Szaglás allegóriája. A Szépművészeti Múzeum egyik új szerzeményű képéről

A Tapintás allegóriájának három festett verziója alapján feltételezhetjük, hogy egykor mindegyik teljes, az öt érzéket ábrázoló sorozatok részét képezte, söt lehetséges, hogy nem csak három, hanem akár több sorozat is készült Backer kompozíciói után. Czobor szerint - aki csupán a budapesti képeket ismerte - Backer elsőként a képeket festette meg, majd azok után készítette a rézkarcokat.

24 Bodart - mint láttuk - a szorosabb kompozíciós hasonlóságból kiindulva véli úgy, hogy a Zanchi gyüjteménybeli kép alapján készülhetett a rézkarcsorozat Tapintást ábrázoló lapja.

23 Leuschner ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy a 17. század középső harmadában működött Meyssens - aki talán nem csak kiadója, hanem készítője is volt a rézkarcoknak nem festmények, hanem az eredeti Backer-rajzok után dolgozott. Véleménye szerint a leideni rajz és a Szaglást ábrázoló rézkarc közötti különbségek azt mutatják, hogy Meyssens leegyszerűsítette és korszerűsítette a backeri rajzokat.

26 A Szaglás allegóriáját ábrázoló, a budapesti sorozathoz tartozó kép felbukkanásával lehetőségünk nyílik az egyetlen ismert előkészítő rajz (22. kép), és a kompozíció egy festett változatának összevetésére. A Leidenben őrzött rajz minden bizonnyal festményhez készült előtanulmány: erre utalnak a szereplők ruháin feltüntetett színmegjelölések, és a kompozíció vázlatos, esetenként jelzésszerű kialakítása. A rajz színmegjelölései csak részben egyeznek a budapesti képen látható színekkel. A feliratoknak megfelelően Junó kék felsőruhát és azon átvetve vörös leplet visel, viszont szoknyája zöldesszürke színű, és nem sárga, mint ahogy az a rajzon olvasható. Továbbá az előtér nőalakjának lábát beburkoló lepel sem sárga, hanem halványlila színű. A rajzon Flóra ruhájának színét is jelölte a festő, ez azonban nem olvasható egyértelműen.

27 Junó és Flóra kettősénél több különbséget is felfedezhetünk a rajzolt, illetve a festett verzió között. A képen Junó nem egyenesen áll, mint a rajzon, hanem felsőtestét meghajtva mintegy adoráló gesztussal - emeli orrához a Flórától kapott virágot. Flóra a rajzon bal, míg a festményen jobb lábára támaszkodó kontraposztban áll, a Junó mögött álló pávának pedig a képen sokkal vékonyabb és hosszabb a nyaka, mint a rajzon, farktollai viszont kevésbé terülnek szét. A képen az épület elé tervezett szobordíszes kút már éppúgy nem szerepel, mint a kert fala mögött magasba nyúló fák. A kompozíció más részein - pl. a középtér fáinál, a háttér épületénél és az allegorikus nőalak virágoskosaránál - is eltér a festmény megoldása az előkészítő rajzétól; hasonló eltéréseket találunk a festmény és a rézkarc, vagy a rajz és a rézkarc összevetésénél is. Nehéz megítélni, hogy a rézkarcok az eredeti Backer rajzok nyomán, vagy egy festett sorozat után készültek. Az azonban nagyon valószínű, hogy ha festményeket használt is előképként a rézkarcoló, akkor az nem a budapesti sorozat volt, mint ahogyan azt Czobor állította. Ugyanis a budapesti sorozat többi képénél is olyan jelentősebb kompozíciós eltéréseket láthatunk a rézkarcokhoz képest, mint a Tapintás hiányzó tájrészlete esetében: azlzlelés táblán a majom négykézláb, míg a rézkarcon guggoló 24 Czobor nem vette figyelembe, hogy a rézkarcok nem Backer életében készültek; tanulmányában nem említi a Hallást ábrázoló rézkarcon olvasható, a kiadó Meyssens nevét feltüntető feliratot. 25 Bodart, D., 1985-ben írott, interneten közzétett szakértői véleménye a képről. 26 Leuschner, i.h. (13.j.) 169-170. 27 A Szaglás allegóriája kép jelenleg konzervált állapotban van, eredeti színvilága csak tisztítás és restaurálás után lesz teljes bizonyossággal megítélhető.