Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

A 2002-es esztendő

PYRKER ÉRSEK KÉPTÁRA 2002. MÁRCIUS 22 - AUGUSZTUS 20. EGER, DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM RENDEZTE: SZIGETHI ÁGNES Országunk első közgyűjteményének, az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeumnak 200 éves születésnapjáról a vidéki múzeumok között az egri Dobó István Vármúzeum is megemlékezett, s ünnepi rendezvényét Pyrker János László, egykori egri érsek (1827-47) emlékének szentelte. Pyrker kora kulturális életének egyik legsokoldalúbb és legaktívabb személyisége volt, akit Eger lakóinak emlékezete méltán őrzött meg a város és lakóinak javát szolgáló számtalan jótéteményéről, elég, ha rá, mint a székesegyház építtetőjére és az egri Vár kultuszának megalapítójára gondolunk. Pyrker, aki korábban lilienfeldi apát volt, a szepesi püspöki székből emelkedett a velencei pátriárka méltóságába. Velencei évei alatt értékes képtárat gyűjtött össze, amelyet eredetileg talán Eger városának szánt, de 1836-ban a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Mielőtt a gyűjteményt Pestre szállították, nyilvános képtárként működött Egerben. A többségében velencei vagy észak-itáliai mesterek műveit bemutató gyűjtemény magán viseli velencei eredetét, kvalitásáról és jelentőségéről a Régi Képtár állandó kiállításán bemutatott számos kiemelkedő festmény (Gentile Bellini, Giorgione, Veronese stb.) minden jelzőnél ékesebben szól. Az egri Pyrker-kiállítás anyagát a raktárból válogattuk. Külön meg kell említeni, hogy minden festmény frissen restaurálva került kiállításra. A kölcsönzött képek nagyobb része a 17—18. századot képviseli: a figurális műfajban Pietro Bellotti Atropos párkát ábrázoló festménye, Gregorio Lazzarini, Giovanni Battista Tiepolo mesterének két különböző korszakát reprezentáló müve, Litterini már inkább akadémikus karakterű két festménye, valamint Pittoni és a magyar megrendelésekre is dolgozó Girolamo Pesce két kis rézképe egy-egy példa a tárlat anyagából. A válogatásban viszonylag nagy számban kaptak helyet a speciálisan velencei műfaj, a veduta-festészet reprezentánsai: B. Bellotto?-nak tulajdonított, a római Pantheont ábrázoló kép a műfaj valósághű irányzatát, míg Giacomo Guardinak, a nagy Francesco fiának 12 kis capricciója a valósághű elemeket szabadabban kezelő, a víz és a fényjátékának festői hatásaira összpontosító irányát mutatja be. A kiállítást időben lezáró képek, Danhauser bécsi biedermeier festő romantikus felfogásban készült művei Pyrker irodalmi munkásságát idézték, minthogy azok Pyrker Rudolf von Habsburg című - magyarra még nem fordított - eposzának négy jelenetét ábrázolják. A kiállíást rendezte és a katalógust (76. kép) írta Szigethi Ágnes, közreműködött H. Szilasi Ágota. sz. Á.