Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

A 2002-es esztendő

szetes kiadvány. 7 Valószínűsíthető, hogy Thomas Ender 1837-es pesti tartózkodásakor látogatott el Gödöllőre. A köznemesi családból a főnemesség soraiba emelkedő Grassal­kovich I. Antal megbízásából 1735 körül kezdődött meg a reprezentatív gödöllői reziden­cia építése. 8 A kastély a település középpontjába került, főhomlokzata a falu felé nézett. Az épület többszöri bővítés és átépítés eredményeként az 1760-as évek végére nyerte el végleges barokk formáját, és ma a korszak egyik legkiemelkedőbb, típusteremtő alkotá­saként tartjuk számon. Ender akvarelljei nem a kastélyt, hanem annak tágabb környezetét örökítik meg. Az egyiken az épület főhomlokzatához vezető feljárót látjuk, amelyet dús lombú fák övez­nek, és mediterrán hangulatot árasztó, dézsákba ültetett növények díszítenek (63. kép). A bejáratnak háttal álló művész a kerítésen kívüli házakat és a református templomot is lerajzolta. A kertet övező, a szabad kilátást akadályozó egykori kőfalakat Grassalkovich III. Antal feleségének, Esterházy Leopoldinának a kívánságára váltotta fel a rácsozott kerítés. A pontos részletek ellenére a lap igazi témája mégis az aprólékosan kidolgozott, dús vegetáció, amelyet Ender igen jellemző módon néhány staffázs figurával élénkített. Másik akvarelljén lankás dombok között, a középtérben tűnik fel a kastély (64. kép). A 19. század elején a nagykiterjedésű parkban gyökeres változtatásokra került sor: Ester­házy Leopoldina a kor ízlésének megfelelően a hajdani barokk kertet angol mintára táj­kertté alakíttatta. 4 Amint Ender akvarellje is mutatja, a szántóterületeket is bevonták a kertbe. Gödöllő domborzati viszonyai különösen kedveztek a természetességet és válto­zatosságot előtérbe állító új felfogásnak. A korabeli leírások részletesen beszámoltak a park szépségéről, amelyet szabadon látogathattak, kocsikázásra, sétálásra bárki igénybe vehette. A harmadik akvarellen a babati major és környéke látható (65. kép). A főépülettől fasorokkal szegélyezett út vezetett északkelet felé az ún. istállókastélyhoz. A lakószobá­kat és istállókat egyaránt tartalmazó U alakú épület története az 1750-es évekre nyúlik vissza, klasszicista átalakítására pedig 1816-20 körül került sor. Ender akvarelljén az épület szinte beleolvad az erdőkkel borított, lankás tájba. A bécsi művész Gödöllőn is a tőle megszokott gondossággal és precizitással dolgo­zott, jóllehet konkrét megrendelésről nincsen tudomásunk. Különleges érzéke volt ahhoz, hogy közvetlen környezetének egyszerű motívumaiban is felfedezze a szépséget, ha­talmas mesterségbeli tudása pedig garanciát jelentett a látottak hü rögzítésére. Thomas Ender gazdag oeuvre-jéhez csupán csekély adalékot szolgáltat ez e három akvarell, melyek igazi jelentősége az ábrázolás tárgyában rejlik. 10 GONDA ZSUZSA 7 Thomas Ender és a Hartleben kiadó kapcsolatához 1. Koschatzky, i.m. (5.j.) 82-83. Az egyes lapok részlete­sen felsorolva: Nebehay, I. Wagner, R., Bibliographie Altösterreichischer Ansichtenwerke, Graz 1981, 162-165. sz. s A kastélyról 1. Varga, K., A gödöllői kastély évszázadai. Budapest 2000. 9 M. Szilágyi, Kinga, A gödöllői kastélypark története - a rekonstrukció elvi szempontjai, in Királyi és hercegi kertek Magyarországon (szerk. Alföldi, G.), Budapest 2001, 26-41. 10 A három akvarellt a Szépművészeti Múzeum tartós letétként a gödöllői Kastélymúzeumban helyezte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom