Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

A 2002-es esztendő

nulmányában ugyancsak tévesen szerepeltette a két, bizonyosan Francisco Antolínez életművébe tartozó, az Esterházy Képtárból származó budapesti festményt.

9 A José Antolínez meghatározást először Meiler Simon korrigálta, aki 1907-ben a Szent Család képet, amely a Bourke gyűjteményből került az Esterházyak tulajdonába, jogosan Francisco Antolínez Sarabiának tulajdonította.

10 „Don Francisco Ochoa y Antolínez" festő életrajzát Palomino Vidas című munkájából ismerjük.

11 Sevillában Murillo követőjének tartották, magát jogi végzettsége alapján elsősorban úgy jellemezte, hogy „soy letrado y no pintor" (ügyvéd vagyok, nem festő). Elete végén Madridban élt és ott hunyt el 1700-ban. Valdivieso szerint műveit általában nem jelezte, és bár sokat festett a műkereskedelem számára, csupán két jelzett képe ismert, a sevillai székesegyházban egy Pásztorok imádása oltárkép, amelyet 1678-ban készített, valamint a madridi műkereskedelemben a közelmúltban feltűnt, Mária szü-letését ábrázoló festmény, amelyet „D. Francisco Antolínez Ochoa faciei 1691" névvel jelzett.

12 A mester legtöbbször hat, nyolc vagy tizenkét képből álló sorozatokat festett, amelyek az Ószövetségből Ábrahám, Jákob és Dávid történetét, valamint az Újszövetségből Mária és Jézus életét ábrázolták. A kis- és középméretű, fekvő formátumú sorozatok többnyire szétszóródtak. A mester mindkét budapesti alkotása festészetének jellegzetességeit tükrözi. Oldottan festett tájba, amely az ábrázolás legfontosabb része, az előterekbe kisméretű alakokat helyezett, amelyeket közeli beállításokban gyakran megismételt képein. Az alakok jellegzetes megformálásukban Murillót követik. A Szent Család az ácsműhelyben (61. kép) Murillónál még belső térben ábrázolt jelenetét Antolínez y Ochoa mély perspektívájú tájba helyezte. A varrogató Mária, valamint az erős rövidülésben ábrázolt, lehajtott fejű Szent József a mester egyéb sajátkezű alkotásaival, mint például a Jákobbal (Puerto Rico, Museo de Arte Ponce) rokon. Festményünkhöz méretében is közeli egy Pihenő menekülő Szent Családot ábrázoló képe, nem kizárt, hogy a két kép egykor ugyanazon sorozat részét képezte (41,5x61,5 cm).

13 A budapesti varrogató Mária kéztartása, akárcsak a háttér ikerablakos épülete ismétlődik a mesternek a huescai Püspöki palota (Palacio Episcopal) Szent Család Egyiptomban képén.

14 A kisméretű, rézre festett Menekülő Szent Család képen (62. kép) ligetes erdőszélen, amelyből egy pálma magasodik fel, kőhíd felé vezeti egy sárga inges, vörös leples angyal 9 Soria, M. S., „Jósé Antolínez. Retratos e otras obras", Archivo Espanol de Arte 29 (1956) 5. 10 Meiler, S., Régi spanyol festők a Szépművészeti Múzeumban, Művészet 59 (1907); Gaya Nuno, J. A., La pintura espahola fuera de Espaha, Madrid 1958, 104 (Francisco Antolínez?). 11 Palomino, A., Vidas (szerk. Mallory, N. A.), Madrid 1986, 339^10. 12 Valdivieso, E., História de la pintura sevillana, Sevilla 2002, 236-37; uő. in Caylus, Madrid 1997-98, 104. 13 Elárverezve. Sotheby's, New York 2000. április 18., no. 278. A budapesti festmény közel áll a Jákob és Rachel a kútnál festményhez is (El Paso, Texas, Museum of Art). 14 Pastor, I. G., in Signos/Arte

y Cultura en Huesca, Huesca 1994, 298-99.