Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

FLAVA THALIA: egy kép és egy Janus Pannonius vers

a retorikai kurzus keretében írt verses vizsgadolgozata. Elhitte társainak, hogy költővé született. A ferrarai tanulmányi rendet ismerve az esemény 1449-re, a retorikai oktatás megfelelő szintjére tehető. Éppen a retorikai oktatásnak már az ókortól témája volt egyes műtárgyak leírása. Születhetett ez verses formában is. Gondoljunk csak Martialis miniatűr alkotásaira. Janusnál más a helyzet. Itt a látvány bekerült a versbe, a mindenekfölött tisztelt ókori szöveg helyére lépett. És ha meg is tudjuk magyarázni a Gazes-Guarino program alapján Michael mester sajátos ábrázolását, a megoldás, úgy tűnik, egyszeri. Nem ismerünk a korból, de későbbről sem olyan művészi alkotást, amely a szőke kalászkoszorús Cerést ültette volna Thalia trónusára. Méltán kérdezhetjük, vajon rábukkanunk-e müélmény nyomára másutt is Janus verseiben? Erre választ adni, amint a fönti vizsgálódás is mutatja, nem olyan könnyű. Nehezíti ezt a nem időtálló, de akár a maradandónak szánt műalkotások pusztulása is. Éppen Michael mester alkotásainak jó része is csak alkalomra, udvari ünnepségekre készült. Ezeknek látványélményét, a pompás udvari fölvonulások képét véljük fölfedezni Janus nagyobb terjedelmű alkotásaiban. Ilyen az, amikor egyik legkorábbi versében 1448-ban a scientai Szent István protomártír tiszteletére rendezett ünnepséget írja le.

27 Legismertebb az aranyba vont Guarino emlékműve, amelyet több mint egy évtizedig fényesített.

2S Anyjának gyászszertartását is egy ilyen pompás fölvonulással tette ünnepélyessé.

29 A két utóbbiba magát is belekomponálta, úgy, amint főpapi díszben a menet élén vonul. Hogy a Ferrarában látott, díszlet jellegű kárpitok itthon is körülvették-e, arról nem maradt emlékezet. Szemtanuktól tudjuk, hogy püspökké szentelését olyan látványos utcai ceremónia kísérte, amelynek híre még Itáliába is eljutott.

30 Ismeretes, hogy 1465 tavaszán, mint Mátyás király követe, Janus fényes kísérettel vonult be Ferrarába.

31 Éppen ekkorra készült el ott a Certosa, amelyet Borso d' Este bőkezűségéből 1461-tól 1464-ig Michèle Ongaro díszített.

32 A karthauziak új kolostorának lakói között volt Andrea Ongaro is. Hunyadi katonájából lett szerzetessé. Certosában vicarius, majd prior is volt, Borso d'Esté is bizalmába fogadta. Több más műve mellett ismeretes az a királytükör, amelyet Mátyás számára írt. Erre az ösztönzést éppen Janus követjárása adhatta. Találkoztak, mert a pécsi püspököt „szeráfi férfiúnak" mondja, és szépen zengő hangját is megemlíti. A korábban a rendi irományokban következetesen 27 Ritoókné Szalay, Ágnes, Egy ismeretlen Janus elégia? in Nympha super ripam Danubii, Budapest 2002, 45-54. A továbbiakban Nympha. 28 Guarino Paneg. 651-671. ( 1 j.) 29 El. I. 6. 141-152. (l.j.) 30 Guarino tudósításáról lásd Ábel, Jenő, Analecta ad históriám renascentium in Hungária Htterarum spectantia, Budapest 1880, 210. 31 Huszti, i.m. (26.J.) 229-231. 32 Boskovits, Miklós, Ferrarese Painting about 1450: Some New Arguments, The Burlington Magazine 120 (1978) 373.