Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
FLAVA THALIA: egy kép és egy Janus Pannonius vers
kép szignált, a 15. század derekán Ferrarában tevékenykedő mestertől való. Díszes trónuson ül a fehér inge felett vörös ruhát, ezen barna mintás köpenyt viselő nőalak. Göndör szőke haját érett kalászokból készült koszorú övezi. Kezében hosszú ággal lemetszett szőlővessző, rajta levelek és egy érett szőlőfürt. Lábánál a mester szignatúrája: „Ex Michaele Pannonio", amely egy felhajló papír- vagy pergamenszeleten olvasható. Alatta Borso d'Esté emblémáját két festett tabula ansata fogja közre föliratokkal. Az egyiken: OYTEIAI TE NOMOYZ ALT EMOY AH ENÍ2TE FEQPEOI A másikon: PLANTANDI LEGES PER ME NOVERE COLONI Éppen ez utóbbiban ismerte fel 1965-ben Michael Baxandall Guarinonak Thaliára írt versét, mely a Leonellóhoz írt levélben olvasható. 21 Nézzük most már a szöveget, amelyben múzsánk tevékenységét és a külső megjelenítését olvashatjuk: „Thalia unam in agricultura partem reppertit, quae de agro plantando est, ut et nomen indicat a germinando veniens; ideirco arbusculas varias manibus gestet; vestis esto floribus foliisque distincta." Majd alább a vers: „Plantandi leges per me novere coloni." Vessük most össze a képet Guarino Thalia leírásával. Megtehetjük, mert a nőalak lábánál Guarinonak Thaliára írt verse olvasható. Az azonosítás szándéka nyilvánvaló. A mi múzsánk kezében nem fiatal hajtások vannak, hanem érett szőlőfürt. Ruháját díszítsék virágok és levelek - mondja Guarino. A mi Múzsánkat egyszínű vörös ruhába öltöztették. Barna köpenyének díszítése is stilizált mintának látszik. Michael Pannonius tehát függetlenítette magát a Guarinótól kapott ajánlástól. Nézzük most a múzsa tevékenységi területét Guarinónál. Azt írja, hogy Thalia a mezőgazdaság egy ágát találta fél, a föld beültetését, ahogyan a neve is mutatja: „ut et nomen indicat a germinando veniens". Guarino tehát szakított azzal az általánosan elfogadott hagyománnyal, hogy Thalia a könnyű műfaj múzsája és más útmutatást követett. Cicerónak föntebb idézett Ceres/Geres -a gerendo etimologizálását mintául véve- Thalia/Thaleia nevét a görög űáXXoo-ból eredezteti. Ókori forrást erre is talált. Eörsi Anna meg is nevezi Diodoros Siculust, Cornutust és Fulgentiust. 22 Ezeknél a szerzőknél azonban Thaleia nevét csak „florens, vigens" értelemben találjuk. Hogy a múzsa a föld megművelésének patrónája volna, arra N. Wilson két auktorhelyet is talált. 23 loannes Tzetzes Hesiodos egy helyét magyarázza így: „©áXsioc cpuxoupytav..." (ti. találta föl). Egy Apollonios Rhodios scholionban pedig ez olvasható: ©áXsioc Ss yswpyíav Kai xr]v 7rspi xà cpoxa TCpaypiaxsiav... (ti, találta föl). Ez utóbbi már megegyezik Guarino megfogalmazásával: „Plantandi leges per me novere coloni". Guarino Hesiodos kódexe fönnmaradt. Ebben Tzetzestől való magyarázatok is vannak. Csak éppen a hivatkozott helyen nincs értelmezés. Ezt Guarino más forrásból vehette. N. Wilson a ritka szöveg ismeretét Theodoras Gazesnek tulajdonítja. A görög tanár ezekben az években, éppen 1446-tól 1449-ig Ferrarában tanított. 1448-ban az artisták rektorává választották. Janus az ünnepi alkalomra verset is írt. A már idézett Ludovico Carbonétól 21 Baxandall, Michael, Guarino, Pisanello and Manuel Chrysoloras, Journal of the Warburg and CourtauldInstitutes 28 (1965) 183-204. 22 Eörsi, i.h. (15.j.) 36. 2} Wilson, Nigel, Guarino, Giovanni Tzetze e Teodoro Gaza, in Le Muse Vol. 2. Saggi. 83-86.
