Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
PHRYNIS
cadik, kilencedik húr hozzátételét is neki tulajdonítják. 22 C. W. Dearden azt is megállapítja, hogy a paestumi vázán ábrázolt kitharán valóban hét húr látszik olyan elrendezésben, hogy még kettőnek lenne rajta hely. 2 ' Ugyanakkor talán a Pyrónidés név sem teljesen ismeretlen: Myrónidésnek, a Kr.e. 5. század közepén tevékeny athéni hadvezérnek lehetett ez a gúnyneve. Ezen a néven színdarabban, az ókomédia-költő Eupolis Démoi című művében is szerepel. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mintegy száz évvel később miért utalnának Paestumban egy athéni hadvezér gúnynevével a spártai epizódra? Phrynis a salernói vázán fiatal, szakálltalan. Az öregember, akinek ellenállni igyekszik, egész megjelenése, a bal sarokban ábrázolt máltai kutyával inkább iskolai jelenetre utal: az öregpaidagógos mintha egy ellenkező, rossz diákot próbálna visszarángatni tanulmányaihoz. 24 Asteas talán olyan, számunkra ismeretlen komédia egy jelenetét ábrázolta, amelyben Phrynis makacs, neveletlen diákként tűnik fel, aki ellenkezik a hagyományokkal. Ez esetben Pyrónidés lehetne a hagyományos zenei iskola megszemélyesítője. A Kr.e. 5. századi attikai komédiáknak kedvelt témája volt a zene. Noha a közönség általában nem zeneelméletben jártas specialistákból állt, ismerték koruk jelentős zenészeit, akár visszamenőleg is. 25 A színdarabok szívesen állították be nevetséges vagy éppen negatív figuraként a kor újító zenészeit, hiszen a társadalom, akárcsak a 19-20. században, saját korának új utakon járó művészeit gyakran csak jóval később tanulta meg értékelni. Így lehetett ez Phrynisszel kapcsolatban is: Aristophanes A felhők c. darabjában a nevelés fontos részét képező hagyományos zeneoktatás ellenpéldájaként említi Phrynisnek és követőinek „cikornyáif \ 26 Az athéni ókomédia-költő, Pherekratés Chirón című darabjának egy ránk maradt töredékében sorra veszi mindazon művészeket, akik valamiféleképpen megújították a hagyományos zenét. 27 A darabban az Igazságosság (Dikaiosyné) észreveszi, hogy Musikén (Mousiké) a rossz bánásmód nyomai látszódnak. Kérdésére a zenét megszemélyesítő nő elpanaszolja, hogy a különböző zenészektől milyen borzalmakat kellett elviselnie. A sort Melanippidésszel kezdi, majd Kinésias után Phrynis következik. A sort Timotheos zárja, akitől a legtöbb kínt kellett elszenvednie. A fennmaradt töredék könnyen szolgálhatna információkkal a tekintetben, hogy Phrynis 22 West, M. L., Ancient Greek Music, Oxford 1992, 64. 23 Dearden, C. W., Phlyax Comedy in Magna Graecia — A Reassessment, in Studies in Honour of T. B. L. Webster (b.).) 36. 24 Goulaki Voudra, A., Some notes on Phrynis by Asteas, Apollo (Salerno) 15 (1999) 13. 25 Anderson, W. D., Music and Musicians in Ancient Greece, Ithaca-London 1994. 128. 26 Ar. Nub, 930-944. 27 Pherecr., Chiron, 145. frg., in Források az ókori görög zeneesztétika történetéhez (szerk. Ritoók, Zs.), Budapest 1982.401-403.
