Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)

„Magnificavit eum in timore inimicorum" Epizódok Szt. Ignác életéből Agostino Masucci interpretálásában

Faliszőnyegeket is szőttek műveiről: nevéhez fűződik például Bologna második legjelentősebb temploma, a San Pietro Metropolitana egyik gobelinjének kompozíciója, a Legeltesd juhaimat, azaz Krisztus Szt. Péterre ruházza a jőpásztori tisztet (Pasee oves meas); ez egyike annak a három gobelinnek, amelyet XIV. Benedek pápa Bolognának, szülővárosának ajándékozott. Nem meglepő tehát, hogy a jezsuiták a Gesù faliszőnyegeihez tőle kérték a rajzokat. A dokumentumok tanúsága szerint az azóta az ismeretlenség homályába veszett Giovanni Bigattit bízták meg a kartonok elkészítésével, és Antonio Gargaglia kapta a szövésre vonatkozó megrendelést. Giovanni Bigattiról ma már a lexikonok sem írnak,

10 de Antonio Gargaglia igazgatója volt az 1734-ben a Santa Maria di Trastevere téren alapított római szövőmühelynek, amely a jezsuita megrendeléseket elégítette ki. Loyolai Szt. Ignác (1491-1556), a jezsuita rend alapítója, méltán örvendett elsődleges tiszteletnek a rend főtemplomában, ahol már e faliszőnyeg-sorozatot megelőzően is jelentős művek foglalkoztak személyével és életével. Az 1622-ben Xaveri Szt. Ferenccel együtt szentté avatott Loyolai Szt. Ignác képzőművészeti ábrázolásai már a 16. század végétől elterjedtek, s főként metszeteken egészen a rend betiltásáig, 1773ig népszerűek maradtak.

11 Halotti maszkja nyomán festett portréi hozzájárultak az őt megjelenítő művek hitelességéhez. Attribútumai között az IHS jel, a kereszt, a három szög, a lángoló szív a Krisztus iránti odaadást, a világgömb vagy a négy világrész megszemélyesítése a világszerte folytatott hittérítési missziót,

12 a lábánál elhelyezett sárkány a legyőzött eretnekséget szimbolizálta. Nem kisebb mesterek foglalkoztak ábrázolásával, mint Peter Paul Rubens, Andrea Pozzo, s a metszők soraiból többek között Cornelis Bloemaert, Jan Wierix, Abraham Bolswert, Philip Galle, Francesco Villamena. A Gesùban a szent tiszteletére emelt oltárt először 1637-ben avatták fel, de 1694ben Carlo Maratta ajánlására új oltárt terveztettek Andrea Pozzóval, aki előzőleg, 169194-ben a SantTgnazio templom főhajójának mennyezetét díszítette a szent megdicsőülését ábrázoló és nagy sikert arató freskójával.

13 A Gesùban az 1695-ben elkezdett nagyszabású munkálatokban több mint ötszáz mester vett részt. A szobrászok, intarziakészítők, ébenfaszakértők, ezüstművesek, stukkátorok, öntők, kőfaragók Carlo Mauro Bonacina jezsuita szerzetes irányításával és felügyeletével 1699-re készítették el a munkát, és ugyanezen év decemberében XII. Ince pápa (1691-1700) jelenlétében avatták 1(1 Nagler Künstlerlexikonjában is csupán egyetlen mondat olvasható róla, a Balthasar Bigattiról szóló címszóban: „Ein Johann Bigatti lebte als Maler zu Rom, und führte mehrere Werke für Kirche aus." (Nagler 1.497). A korszak átfogó monográfiájában, Filippo Titi Studio di Pittura, Scoltura, et Architettura, nelle Chiese di Roma (1674-1763) c. munkájában nincs róla említés. 11 Az 1556 és 1622 közötti időszakban, Szt. Ignác halála és szentté avatása közti időben megjelent metszetábrázolásokról Ursula König-Nordhoff írt Ignatius von Loyola: Studien zur Entwicklung einer neuen Heiligen-Ikonographie im Rahmen einer Kanonisationskampagne um 1600 c. könyvében (Berlin, 1982), 543 kép reprodukálásával. A szent barokk kori ábrázolásairól lásd Tacchi-Venturi, R, Sant'Ignazio di Loiola nell 'arte dei secoli XVII-XVIII, Roma 1929. 12 Cornelius Bloemaert: Szt. Ignác a négy világrész megszemélyesített alakjaival, rézmetszet, München, Staatliche Graphische Sammlung Inv. no. 40804. ,3 De Feo, V. - Martineiii, V., Andrea Pozzo, Milano 1996, 70-71.