Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)

A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből

jelenésü Megváltóján, amely lényegében a Flémalle-i mester és Rogier prototípusának elemeit ötvözte, természetesen felismerhető a genti oltár fenséges istenalakjának hatása is.

41 A félalakos Salvator Mundi típusának hagyományához a 16. század elején Joos van Cleve és mindenek előtt Quentin Massys járult hozzá jelentős újításokkal. Mindkét festő a Flémalle-i mester prototípusához nyúlt vissza, amikor a Megváltó Krisztus mellé a közbenjáró Mária alakját festette azzal a különbséggel, hogy a kompozíciót diptichonként, a figurákat külön-külön táblán megfestve, jelenítette meg. Joos van Cleve 1512 táján festett Salvatora mell kép-típusú, az eyeki Szent Arc fiziognómiai sajátosságait idézi, azonban fejformája nem annyira hosszúkás, inkább kissé kerekded.

42 A hosszú, sötét haj csavarodó fürtökben omlik a vállra. Krisztus köpenyét drágakövekkel ékesített, tenyérnyi nagyságú palástkapocs fogja össze. Az áldásra emelt jobb kéz szokásos motívuma mellett, a bal kéz kristályglóbuszon nyugszik, melyben tájkép és - a Salvator Mundi ábrázolásokon oly gyakori - ablaktükröződés látható. A glóbuszt gazdagon díszített, ötvösmüvű kereszt koronázza, melynek szárát a Megváltó hüvelyk- és mutatóujja között tartja (miként Memling Krisztusa is). Quentin Massys egyik korai főműve az antwerpeni Koninklijk Museum voor Schone Künsten gyűjteményében őrzött diptichon, amely a megváltó Krisztust (43. kép) és jobbján a hozzá imádkozó, közbenjáró Máriát ábrázolja.

43 Mindkét figura esetében Massys a váll vonalában elvágott (ún. „Schulterbüsf ') kompozíciót választotta, miként azt a Flémalle-i mester philadelphiai müvén is láttuk. Massys festménye azonban számos olyan vonást is tartalmaz, amelynek forrásait az eyeki művészetben találjuk. Krisztus ikonikus mellkép portréjának előképe Jan van Eyck Szent Arc ábrázolásai között keresendő. A fennmaradt kópiák között talán legjobb minőségű Newcastle-upon-Tynebeli változat a 15. század második felében készült, mely mind a kivágat, mind az arctípus tekintetében Massys Krisztusának előképe.

44 Az antwerpeni festményen nem látjuk magát a glóbuszt, csupán a rajta nyugvó bal kéz három ujja tűnik fel, valamint az aprólékosan kidolgozott, gazdagon díszített, ötvösmüvű kereszt. Ez a pompás kereszt, Massys újításaként, a mű hangsúlyos motívumává lép elő. Ornamental is díszei mellett, a szárak végén az evangélista szimbólumok jelennek meg, a szárak metsződésében pedig egy újabb Salvator Mundi-ábrázolás. Ez a díszes ötvösmüvű kereszt Massys további Salvator Mundi-ábrázolásainak is meghatározó eleme. A flamand mester feltehetően még az antwerpeni diptichont megelőzően megfestette a megváltó Krisztus önálló képét is. A raleigh-i North Carolina Museum of Art félalakos Krisztusa arctípu41 Vö. Gottlieb i.h. (lO.j.) 316—17, valamint Baldass, L., Memling, Wien 1942, 45. 42 Louvre, Párizs, Inv.

Nr. 2030. A kompozíció további kópiái: 1. egykor Sedelmeyer-gyüjtemény, Párizs (árverezve Sedelmeyer Sale, 1907. június 35, Nr. 238, mint Quinten Massys müve); 2. Dulwich Picture Gallery, London, Inv.Nr. 271.; 3. Prado, Madrid, Inv.Nr. 2654; 4. Museo Lazaro Galdiano, Madrid, Inv.Nr.3052. Vö. Friedländer i.m. (24.j.) IXa {Joos van Cleve, Jan Provost, Joachim Patinier), Leyden 1972, 53.t. 34. A-B kép 43 Bosque, A. de, Quentin Massys, Bruxelles 1975, 123-26, 45^16. kép 44 Silver, L., The Pantings of Quinten Massys with Catalogue Raisonné, Oxford 1984, 73.