Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Keresztelő Szent János tanúságtételét ábrázoló, Duccio köréből származó festmény a Szépművészeti Múzeumban
gette. 32 1345-ben ismét egy bővítés támogatására vonatkozó kérvényt intéztek a városhoz. 33 Az 1348-as pestisnek azután sokan áldozatául estek a barátok közül, a megmaradottak pedig Santo Spirito-beli testvéreikhez csatlakoztak. 34 Az utóbbiak a szilvesztrinusok szerzetéhez tartoztak, Liberati feltételezése azonban, miszerint a San Giovanni Battista is ugyanehhez a szerzethez kötődött volna, nem teljességgel meggyőző. 35 Akármi is legyen az igazság ebben az ügyben, egy 1320-as években véghezvitt, jelentős mértékű átépítés megfelelő alkalmat szolgáltathatott egy oltármü megrendelésére, ez az időpont pedig egybeesne a budapesti tábla datálásával. Noha a barátokat "pauperes "-ként említik, erre a célra minden bizonnyal képesek lehettek magánadományokat szerezni. ÖSSZEGZÉS Összefoglalva eddigi megállapításainkat, elmondhatjuk, hogy a Keresztelő Szent János tanúságtétele nem tartozhatott Ducciónak a sienai székesegyház főoltárára számára készített Mae.vtójához, azon egyszerű oknál fogva, hogy Krisztus öltözéke eltér attól, amit az említett oltármű ábrázolásain visel. Ikonográfiái és stíluskritikai megfontolások alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a tábla nagy valószínűséggel egy Ugolino di Nerio műhelyében készült, a Keresztelőnek szentelt predella alkotórésze lehetett. Ennek az együttesnek jelenleg nem ismeretesek további darabjai. A festményt már Ramboux idejében vászonra tették át, ami azt sugallja, hogy az eredeti tábla, az együttes további feltételezett alkotórészeihez hasonlóan, ekkor már rossz állapotban volt. VICTOR M. SCHMIDT Fordította: Jékely Zsombor 32 ASS, Consiglio Generale 97, fol. 61v-63v (1322. augusztus 6). A kérelem számunkra leglényegesebb része a következőképpen szól: "Coram vobis prudentibus viris dominis Novem defensoribus et gubernatoribus comunis et populi Sen. proponunt et dicunt Prior et fratres sancti Johannis Battiste de Senis, quod licet summa paupertate premantur, sicut est notorium in civitate Senarum, ipsi tarnen ad honorem Dei et beate Virginis gloriose et sancti Johannis Battiste et ad honorem comunis et populi civitatis Sen. et officii dominorum Novem et ut possint servire omnibus Senensibus in divinis officiis, intendunt hcdificare ecclesiam vestram et dicti S. Iohannis, hedificio ampliori, ut in ea possint gentes ad divina officia concurrentes et venientes, commode et sicut decet in audiendis divinis officiis commorari, quia maxime nunc ad presens ipsa ecclesia est tarn arta, brevis et stricta, quod non est ullo modo capax personarum et hominum qui ad dictam ecclesiam veniunt cotidie pro cultu divino et divinis officiis audiendis." ASS, Consiglio Generale 101, fol. 38v-39v (1324. július 23). E kérelem leglényegesebb része a következő: "Coram vobis sapientibus viribus dominis Novem gubernatoribus et defensoribus comunis et populi Senensis exponitur ct dicitur pro parte conventus fratrum S. Iohannis Babtiste quod mums ecclesie dicti conventus ex parte posteriori minatur ruinam, et nisi in brevi, ut magistri affirmant, reactetur et refactus sit, possit destrui et rui, ipsius muri occasione, ipsa tota ecclesia vel maior pars eius." 33 ASS, Consiglio Generale 137, fol. 38v-39v ( 1345. október 24); ugyanaz, fol. 46v-47r ( 1345. december 18): "... quandam petitionem ... pro parte fratrum, capituli et conventus S. Iohannis Baptiste de Senis exibitam, qua inter cetera continetur quod cisdem fratribus aliqualis elemosina per comune Senarum erogetur pro aiutorio augumentationis eorum ecclesie."; Consiglio Generale 138, fol. 14v-15v (1345. [n. s. 1346.] február 17). 34 Ciampolini, M.: L'Abbadia Nuova di Siena. Vicende storiche, costruttive e decorative, Bari 1990, 9-10. 35 Liberati, A.: "Chiese, monasteri, oratori e spedali senesi", Bullettino senese di storia patria 60 (1953), 242-260, különösen 254.
