Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Római márvány dombormű tensával
A kocsiszekrény homlokzatát és oldalát perspektivikus rövidülés nélkül, egymás mellé téve ábrázolták. A homlokzatot korinthosi oszlopfős sarokpillérek keretelik, rajtuk architrávon nyugvó oromzat (14. kép). A vízszintes párkányzatot (sima) fúrt lyukak díszítik, a ferde profil (geisón) alatt fogazott szegély. Az oromzatban palmetta, tövéből kétoldalt szimmetrikusan elhelyezett füzér nő ki. A szélső akrotérionokat félpalmettaként mintázták meg, az oromzat csúcsán, középső akrotérionként kiterjesztett szárnyú sas. A pillérfőkön ívesen lelógó, makkos tölgyfalombból font füzér csüng. Előtte, a képmező közepén 17 cm magas háromalakos csoport. Fő alakja egy jobbra lépő, szemköztnézetben ábrázolt, mellvértbe és bőrcsíkokból készített ágyékvédőbe (pteryx) öltözött férfi; bal vállán öregember ül. A szakállas öreg hosszú, lábfejig érő ruházatot és fejére húzott köpenyt visel; baljával elnagyolt körvonalú edényt tart az ölében, jobbjával a férfi vállára támaszkodik. A férfi visszanéz, jobbjával kisgyermek bal kezét fogja, úgy húzza maga után. A kisfiún övvel megkötött tunica, vállán hátul lelógó köpeny. Az alakok megnevezését számtalan rokon ábrázolás teszi egyértelművé: a fő alak Aeneas, aki a felgyújtott Trójából menti ki fiát, Ascaniust és apját, Anchisest és a város szent tárgyait (sacra; 17. kép). 19 Lábai előtt három malacát szoptató koca. Ez a motívum Aeneas menekülésének végső céljára utal: Italiára. A hős a koca megtalálásának a helyén fogja megalapítani Lavinium városát, 20 s így válik a rómaiak mitikus ősapjává. A tensa oldalán (15. kép) fent nyelvminta-sor, alatta sima keretelésü képmező. Köves talajon balra lépő, szemköztnézetben ábrázolt férfi (M: 13 cm). 0 is mellvértbe öltözött, derekán és vállán pteryx, jobbjában gerely. Baljában tropaeum törzse, amire mellvértet, arcmaszkos sisakot, és két, keresztbe tett lándzsával díszített ovális pajzsot erősítettek. Ez az ikonográfiái szkhéma is jól ismert: Romulust ábrázolja az Acrotól, 19 Spannugel 90skk. (a források teljes gyűjteményével, 365skk.). A régebbi irodalomhoz 1. Zanker, P., Forum Augustum, Roma 1972, 17skk.. 40-43.k.; Fuchs. W., ARNW I 4 (1973) 615skk., főleg 627skk.; Canciani, F., LI MC 1 (1981) 388skk., 97skk. sz., s.v. Aineias; Vos, M. de, KölnJb 24 (1991) 113skk.; Hölscher, T., in: Mythos in mythenloser Gesellschaft (Colloquium Rauricum 3), Stuttgart 1993, 81skk.; Trillmich, W., in: Zanker, P. - Trillmich, W. (szerk.), Hispánia Antiqua. Denkmäler der Römerzeit, Mainz 1993, 345sk., 129. t.; uő, in: Strocka, V.M. (szerk.). Die Regierungszeit des Kaisers Claudius (41-54 n. Chr.) Symposion Freiburg 1991, Mainz 1994, 80sk., 86, 135. j.; uő, RM 103 (1996) 119skk., 28skk.t.; Sehlmeyer, M., Stadtrömische Ehrenstatuen der republikanischen Zeit (História Einzelschriften 130), Stuttgart 1999, 74skk. - A tensa-reliefen látható változat Spannagel első típusába tartozik (Spannagel 90sk.). 20 Spannagel 164sk., 479.J.; 190. Ábrázolások: Antoninus-kori medallionok, Párizs: Canciani, i.m. (19.j.), 390, 144.SZ.; 391, 171.sz., s.v. Aineias; Gnecchi, G., 1 Medaglioni Romani II, Milano 1912, 22, 115.SZ., 55, 8. t.; 20, 99.sz., 54,9. t.; Dubourdieu, A., Les origines et le développement du culte des Pénates à Rome, Roma 1989, 212sk.; Zevi, F., // mito di Enea nella documentazione archeologica: nuove considerazioni. In: L 'epos greco in Occidente (Atti Taranto XIX, 1979), Taranto 1989, 250skk.; Barenghi, F.. 'Scene leggendarie della storia di Roma su alcuni medaglioni. A proposito del medaglione di Enea e Anchise', RItalNum 44 (1992) 113-120; Cappelli, R., in: Roma. Romoló Remo e la fondazione della città (kiállítási katalógus), Roma 2000, 155, 208. - a British Museum-ban őrzött dombormű és a magángyűjteményben lévő Campana-lap valójában hamisítvány, vö. Schäfer, Th., RM 109 (2002), sajtó alatt.
