Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Római márvány dombormű tensával
lönböző ágai között: kettő visszatért Sevillába (Casa de Pilatos), hat pedig Cordobába jutott a nemrégiben elhunyt Cardona hercegnőhöz. 15 Csupán a tensa-rolief lappangott, mígnem 1999-ben a magyar állam megvásárolhatta. 16 ÁLLAPOTLEÍRÁS A dombormű nincs eltörve, de (számos kisebb mellett) három mély repedés látható rajta. Az egyik a felső szegélyből húzódik a képmező közepe felé, a másik a jobb oldal közepétől, a harmadik pedig a jobb alsó sarokból. Jobboldalt mindkét szegélyből kivágtak egy-egy kisebb darabot. A hátlapot az újkorban lefűrészelték (1. alább); az oldaléleket lecsiszolták - szintén a posztantik időkben (12. kép). Modernek a kétoldalt beillesztett hosszanti vascsapok is, amelyek a relief eltörését hivatottak megakadályozni. Ugyanebben a magasságban, a relief hátlapja közelében, mindkét oldalon látszik még az ókori, fecskefarok alakú csapolás vájatának külső széle, amellyel a darabot a mögötte lévő építészeti elemekhez kapcsolták. A dombormű vastagsága a felső és az alsó szegély síkjában 14,9 cm, a (faragványok nélküli) alaplapé viszont csupán 7,4 cm. Roppant szokatlan, hogy egy ekkora méretű relief ennyire vékony legyen. Ez a tény, a hátlap sima felülete, valamint az oldalsó, fecskefarok alakú csapolások maradványai arra utalnak, hogy a relief hátsó részét az újkorban lefűrészelték. Erre bizonnyal azért került sor, hogy a szállításhoz könnyebbé tegyék a darabot - a legvalószínűbben mielőtt még 1570 körül Itáliából Spanyolországba vitték volna. Talán ezzel egyidöben igyekeztek csökkenteni a darab kettétörésének veszélyét az oldalsó kapcsok beillesztésével. 17 A faragványok sem maradtak sértetlenek. Martinak Montfaucon által publikált rajza, ami a reliefet még restaurálatlan állapotban mutatja ( 10. kép), fontos adatokat szol15 A nyolc sevillai és cordobai dombromü fényképét P. Witte készítette el 1992 őszén. A fotózás megszervezéséért P. Leonnak és H. Schubartnak tartozom hálával (Német Régészeti Intézet, Madrid). Az elveszett domborművek felkutatására tett akkori és későbbi erőfeszítések nem jártak sikerrel. 16 Ltsz. 2000. 24. A. A domborművet többször is megemlítették az utóbbi idők szakirodalmában: Ronke, J., Magistratische Repräsentation im römischen Relief, Oxford 1987, 125, 679, 38. sz., 68. k. (Montfaucon nyomán); Szidat, S.G., Teile eines historischen Frieses in der Casa de Pilatos in Sevilla, München 1997, 6skk., 15, 20sk., 84skk., 7.k. (Montfaucon nyomán); Szidat értelmezése és keltezése tarthatatlan, 1. Koeppel, G., JRA 12 (1999) 596skk.; Spannagel 87, 91, 26.J.; 128, 251.J.; 13L 274.J.; 135, 293. j.; 3,3.t. (Montfaucon nyomán). 17 Ez a megoldás fontos az itt tárgyaltak szempontjából. A budapesti Actium-reliefek töredékeinek a hátoldalát ugyanis hasonló módon fűrészelték le az újkorban. A hátlapok vastagsága hasonló a tensadombormüéhez (kb. 5,5, cm). Mindenesetre a budapesti töredékek soha nem kerültek Spanyolországba, nem úgy, mint a ciklus többi darabja. Gyanítható, hogy a két Actium-relief a szétfűrészelés során tört darabokra, és szállításra már nem tartván őket érdemesnek ott maradtak Itáliában. Az is valószínű, hogy a további rombolást megakadályozandó hagyták érintetlenül a ciklus egy további, ma Sevillában őrzött lapjának vastagságát. Ezen a domborművön sértetlenül megmaradtak a csapolási hornyok és az eredeti vastagság (a keretelö profiloknál 22 cm). Összehasonlításképpen 1. a Cancelleria-reliefeket: Magi, F., / Rilievi Flavi del Palazzo della Cancelleria, Roma 1945,4skk., 13. M : 2,06, sz: 6,06 m. Az ,A' fríz lapjainak vastagsága: [0,97], 1,31, 1,12,2,65. A ,B' fríz esetében: 1,61, 1,55, 1,56, 1,33. A magasság és a szélesség aránya kb. 1,3. A lap vastagsága a kerettel együtt alul és fölül egyaránt kb. 20 cm, a keret nélkül lent kb. 10 cm. Hasonlók az oldalsó csapolási hornyok is.
