Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Kendő a fejtetőn
A Koporsószövegek VI 38x-y szövege a halottat attól védelmezi meg, hogy a túlvilági mocsári halászok vagy madarászok csapdájába, hálójába essen és így a lelke elpusztuljon 53 , hiszen a rituális halászat és madarászat zsákmánya a földi életben és a túlvilágiban egyaránt az elpusztított ellenséget jelképezi. A szóbanforgó halászbárka köteleit részben az égistennö, a föld szülőjének „hajával" (§n.w p.t ms.w t>), részben a sólyomisten, a papirusza felett (híj wíd-f) elhelyezkedő Hórusz síűf.w-jával azonosítják. A különböző védőistenek testrészeivel, tárgyaival és fétiseivel való mágikus azonosítás révén a lélek ezeknek „ismerőjévé" válik, így nem árthatnak neki. Látható, hogy a sSd-dcl kapcsolatban ismét megjelenik egy sólyomaspektus, mégpedig a „papirusz(nádja) felett ülő Hórusz". Kees 34 rámutat, hogy ez az istenség az atyja örökébe lépő új uralkodó békítő, általános békét hozó tevékenységét jelképezi. Szívesen szerepeltetik a késői kori Hóruszsztéléken más istenek társaságában, akik a kígyómarás és más veszélyes állatok ellen védenek. Az wid-növény emblematikus zöld színe pedig az elveszett, majd megkerült Hórusz-szemhez (Hold) köthető. Az 1030. formula a napbárka legénységét úgy jellemzi, mint akiknek a „.víd-jük fel van kötve (a fejükre) 55 és megragadták az evezőiket" ( ( rk sid-f-ndr dpw~f), s akikkel a halott is szeretne együtt utazni. A Két Út Könyve illusztrációjának ezt a részét a vörös szín jellemzi 56 : egy négyszögletes vörös keret („Flammenkreis als feurige Umgebung") veszi körül a fenti szövegek által bevezetett szövegcsoportot. Hermsen 57 megjegyzi, hogy a vörös itt (is) a Nap és a tüz közötti kapcsolatot, és a napisten ambivalens - egyrészről védelmező, másrészről megsemmisítő - erejét jelképezi. A c rk síd=/'kifejezés erősen emlékeztet az c rk jns titulusra, amelyet papok viseltek a késői kortól. 58 A kifejezés eredetét a balzsamozási rituáléban kell keresni, ahol a vörös színűy'ft.Y-kendő apotropaikus védelmet biztosít a halottnak a túlvilág veszélyeivel szemben. 59 A szájmegnyitás szertartásának egyik fontos rituáléja ugyanis a Napszemet jelképező vörös és zöld jns- és jdmj-vászon átadása, amelyeket Ozirisz és a halott mumi53 The deceased avoids the catching-net ... by succesfully using the mystical language to apply specific names to the various parts of the net (Assmann, J., Death and Initiation in the Funerary Religion of Ancient Egypt, In: : Religion and Philosophy in Ancient Egypt (YES 3). New Heaven 1989, 145. 54 Kees, H., i.m. (28. j.), 426-427. 55 CT VII 258b: lásd a 48. jegyzetet! 56 Hermsen, E., i.m. (14. j.), 106-107. 57 Hermsen, E., i.m. (14.j.). 107. 58 Ebben az összefüggésben a Napszemet jelképező oroszlán istennővel kerül kapcsolatba a cím, hiszen a nb.tjns Szakhmet vagy Basztet, vagy később Hathor mellékneveként jelenik meg (Wb I 100, 1112): Germond, Ph. ,Sekhmet et la protection du monde (Aeg.Helv. 9), Basel-Genève 1981,352-354. Példák: Wb I, 211 (20); Sethe, K., ZÄS 57 ( 1922), 22-23; el-Saycd, R., La déesse Neith de Sais (BdE 86), Le Caire 1982, I, 76-80 és II, 507 (Doc. 732b és 732c); 524 (Doc. 792). A Kha-cm-hat-sírban olvasható felirat szerint (Loret, V, MIFAO 1 (1889), 130): jw wt-k m síd.w sS.w sh.t n hnd.wt Nt wbn grt nn ntr.w m p.t („Ton habit de momie est de lin de Sais, tissé par des tisseuses de Neith, pour que (tu) puisses briller auprès de ces dieux dans le ciel"). Ebben az utóbbi esetben is egyértelmű a múmia beburkolására szolgáló sSdvászon és az égitestként való ragyogás közötti összefüggés. 59 Bommas, M. , i.m. (39. j.). 129.
