Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Kendő a fejtetőn
KENDŐ A FEJTETŐN EGY 21. DINASZTIA KORI IKONOGRÁFIÁI MOTÍVUM VALLÁSI HÁTTERÉRŐL A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének raktárában található az a fából készült koporsótöredék 1 , amely a négy Hórusz-fiúból hármat - a pávián-, a sakál- és a sólyomfejűt ábrázolja (1. kép). A felettük olvasható szövegből viszont nyilvánvalóvá válik, hogy valaha a hiányzó emberfejű istenség is a kompozíció részét képezte. A töredék szélén azonban csapokkal való összeillesztés nyomai láthatóak. A negyedik Hórusz-fíú az ily módon összeillesztett két koporsódeszka közül a másikra került, így amikor a koporsót a könnyebb értékesíthetőség kedvéért a csapok mentén feldarabolták, a szóbanforgó istenség alakját is elszakították a társaitól. A páviánfejü istenség mögött nyomokban látható hieroglif jelek (dd, hkí) is a következő alakot vezették be. A töredék másik széle valaha biztosan a koporsó lábfelőli végét képezte, hiszen a deszka éle egyértelműen eldolgozott: kréta alapozással ellátott és lakkréteggel bevont; a belső részén pedig látható a rövidebb oldallal való összedolgozás nyoma: egy négyszögletes, lapos csap mélyedése (2. kép). így az is megállapítható, hogy a néhai koporsó jobb oldaláról van szó, ami egyébként méretei alapján a hagyományosan három darabból álló koporsóegyüttes nagyobbik, külső anthropoid koporsója lehetett. További két hengeres facsap található a töredék hátoldalának másik szélén, valamint egy a felső szélnél kiképzett peremes résznél. Ez utóbbi feltehetőleg a fedél rögzítésére szolgált. A felirat alapozása fehér, az alatta elhelyezett jeleneté sárga. Az alakok és a hieroglifjelek befestésekor vörös, kék, zöld és sárga színt használtak. A kontúrokat vörössel és feketével húzták meg. A Hórusz-fiúk múmiaformában ábrázolt teste fehér, a gallérok, valamint a múmiapólyák szalagjai a nyakon és a derékon vörös és kék színűek. Az alakok előtt az újjászületést szimbolizáló áldozati adományokat (lótuszvirág, zöldségfélék) helyeztek el. 1 Ltsz.: 51. 2084; méretek: 46, 5 cm x 27 cm. Ficus sycomorus. A fa alapon kréta alapozás, melyre szervetlen festék-, majd lakkréteg került. Az utóbbi foltokban maradt meg. A hátoldal festetlen. A faalap felületének egyenetlenségeit kitöltő anyag összetétele: homok, szalmatörek, gyanta. A hieroglif mező öt sávján keresztirányú repedés fut végig; a kitöltőanyag az 1., a 2. és a 4. oszlopnál kiesett. A koporsótöredék egyik széle eldolgozott, az eredeti festék- és lakkréteg maradványaival. Földfestékkel színezett; alapszíne világos okkersárga (Fc 1 0 3-nH 1 0). Az ábrázolás színei: cinóbervörös (HgS), egyiptomi kék (CuO, üveget tartalmaz), elefántcsont fekete (C, Ca 3 (P0 4 ) 1 ), zöldföld (FeOMgOSi0 2 ) Köszönettel tartozom Vozil Irénnek a fenti restaurátori szakvéleményéért és a csapok hátoldalon megmaradt nyomainak azonosításáért.
