Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)
Adalékok Jacopo Bassano Alvó pásztor című festménye témájának meghatározásához
ben készült grafikákat nevezhetjük meg közvetítőként. 14 Ennek ellenére nem értek egyet Rearick okfejtésével a budapesti kép témájára vonatkozóan. Arról, hogy Jacopo maga egyáltalán festett évszakokat, illetve hónapokat megjelenítő képeket, csupán Ridolfi tudósít, aki egy II. Rudolfnak küldött teljes hónapsorozatról is ír. 15 Ez azonban nem azonosítható ma ismert képekkel, valószínűleg elveszett, vagy még az is lehet, hogy Ridolfi egyszerűen tévedett, hiszen mintegy nyolcvan évvel később szerezte információit. A ma Bécsben, illetve Rómában található ilyen témájú, az év földműves munkáit ábrázoló festményeket Francesco és Leandro Bassanónak tulajdonítják a kutatók, Jacopo közreműködésével, s készülésük idejét is csak az 1570es évek közepe utáni periódusra teszik. 16 Francesco és Leandro szerzőségét támasztják alá a Jan és Raphael Sadeler által készített metszetek is, amelyek csak a „Bassan pinxit" feliratot viselik, míg Jacopo kompozícióinál rendszeresen feltüntetik a keresztnevet. 17 Az 1560-as évekből nem találunk hónaphoz vagy évszakhoz köthető festményt Jacopo munkásságában, annál inkább ismerlek ebből a korszakból az Ószövetség pásztomépének történetét megelevenítő jelenetek. 18 Életművének jellegzetes invenciója, a „realista" pásztorjelenet 19 éppen ebben az időszakban alakult ki, vagy inkább vált ismertté (62-63. kép). 14 W.R. Rearick az „ardita capra" toposzára is utalt. Rearick i.m. (l.j.) 72-73; Chastel, A. Fables, formes, figures, Paris 1978, 253-257; Tizianótól és körétől több változata ismert a toposznak: Lombot legelő kecske rajza 1520-25 (Firenze, Ufizzi) Wethey i.m. (9. j.) kat. 27X, 83. k.; ugyanebből az időből egy eredeti, a már említett Alvó pásztor nyájával alpesi tájban; Domenico Campagnola 1530-35 körűire datált fametszete, amely egy fa leveleit legelő két kecskét ábrázol (Bécs, Graphische Sammlung Albertina); Schiavonénak nevezett Andrea Meldolla: Mózes és az égő csipkebokor c. metszete (Bécs, Graphische Sammlung Albertina), s nem utolsó sorban Tiziano öregkori festménye: Pásztor és nimfa (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 15 Le maraviglie dell'arte owero le vite degli iliustripittori veneti e dello stato descritti da Carlo Ridolfi, Venezia 1648; 2. kiad. szerk. von Hadéin, D., Berlin 1914-24, 386. 1581 -ig a képek nem érkeztek meg Prágába, Rearick i.m. (l.j.) 147. 16 Az attribuciót és datálást ld. Ballarin, A., La vecchiaia di Jacopo Bassano: le fonti e la critica (Nota introduttiva alla Chirurgia Bassanesca), con in appendice la ristampa dclLelogio del Marucini e la traduzione italiana della Vita del van Mander,^/// delR. Istituto Veneto di Seienze Lettére edArti 125 (1966-67) 151193; Rearick, W.R., Dal Ponte, Jacopo detto Bassano, in Dizionario Biografico degli Italiani XXXII, Roma 1986, 181-188. Ballarin, A. Jacopo Bassano 1573-1580, in Jacopo Bassano c. 1510-1592. Fort Worth, Texas 1993, 173-189. A vita összefoglalását ld. Vinco da Sesso, L. A., mJacopo Bassano c. 15101592. Fort Worth, Texas 1993, 385-388, 404-408, kat. 50-51, 58-59. 17 Pan, E. , Jacopo Bassano e l'incisione: La fortuna dell 'arte bassanesca nella grafica di riproduzione dalXVI al XIXsecolo, Bassano del Grappa 1992, kat. 1-5, kat. 7-8. 18 Jákob vándorlása, 1560 körül (Royal Collection Hampton Court), Jákob és Rachel a kútnál, 1566 körül (magángyűjtemény, Torino), valamint a Mózes vizet fakaszt a sziklából, 1563-64 körüli festmény (Museo del Prado, Madrid). 19 Marucini (// Bassano, Venezia 1577) és Rocco Benedetti (ld. 20. j.), valamint Raffaellc Borghini (II Riposo.... Firenze 1584) szövegeit erre vonatkozóan idézi Avagnina, M.E., The pictorial technique of Jacopo Bassano as discussed in the early sources, in Jacopo Bassano c. 1510-1592, Fort Worth, Texas 1993,233-234.
