Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)

Adalékok Jacopo Bassano Alvó pásztor című festménye témájának meghatározásához

ADALÉKOK JACOPO BASSANO ALVÓ PÁSZTOR CÍMŰ FESTMÉNYE TÉMÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ I. „... cose pastorali ..." William Roger Rearick az 1992-ben, Jacopo Bassano halálának négyszázadik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás katalógusában így írt: „Jacopo legtitokzatosabb képei között van a pásztorjelenetet ábrázoló vászon, amely - úgy tűnik - egyszerűen parasztokat mutat állataik mellett egy tájban. Miután nem valószínű, hogy a 16. században egy ilyen méretű kép lényegében téma nélküli lenne, pusztán a földműves lét egy jelenetét mutatná be, feltétlenül tovább kell keresnünk témáját."

1 Ez a titokzatosság késztetett több kutatót is arra, hogy kísérletet tegyen a budapesti kép témájának meghatározására, s ne elégedjen meg egy általános „Pásztorjelenet" címmel. Az Esterházy gyűjteményből származó - korábban Gerolamo Bassanónak tulajdonított-festményről

2 Alessandro Ballarin 1990-ben bebizonyította, hogy maga Jacopo Bassano festette, véleménye szerint 1568 körül (59. kép).

3 Feltételezése szerint mitológiai tárgyú festményről van szó, amelyen a százszemü Argos által őrzött csordából, Apolló marháiból lopó ifjú Mercuriust látjuk. Ennek az értelmezésnek a cáfolatát Paola Marini foglalta össze a mű frankfurti kiállítása alkalmával: nehezen azonosíthatnánk az alvó pásztort a százszemű Argosszal, s a pásztorgyerek mozdulata sem a lopakodásé, inkább az otthonosságé.

4 Jacopo Bassano pályáján amúgy is csak elvétve találunk antik mitológia által ihletett művet.

5 Rearick nem adott nevet a szereplőknek, ehelyett megpróbálta Jacopo életművében megkeresni az ábrázolás ikonográfiái helyét, típusát. Az 1570-es évek közepén készült évszak- illetve hónapképek korai példáját, az augusztus hónap megjelenítését látja a 1 Rearick, W.R., The life and works of Jacopo dal Ponte, called Bassano c. 1510-1592, in Jacopo Bassano c. 1510-1592. Fort Worth, Texas 1993, 126. 2 Szépművészeti Múzeum ltsz.: 119. Olaj, vászon, 58,6 x 99,1 cm. Pigler, A., Museum der Bildenden Künste Budapest: Katalog der Galerie Alter Meister, Budapest 1968, I. 46, II. 101. k. 3 Ballarin, A., Jacopo Bassano, Incontro di Giacobbe e Rachele al Pozzo, in Da Biduino ad Algardi: Pittura e scultura a confronto, szerk. Romano, G., Torino 1990. 117-145. 4 Von Raffael bis Tiepolo. Italienische Kunst aus der Sammlung des Fürstenhauses Esterházy, Frankfurt am Main 1999, 175-176. 5 Marini, P, Jacopo Bassano seen anew, in Jacopo Bassano c. 1510-1592, Fort Worth, Texas 1993. 29-30.; Lásd még a Dal Ponte ház közvetlenül Jacopo halála után felvett leltárában az 58. (Kentaurok), 107. (Orpheusz az állatok között), 150. (Pénelopé) tételeket: Inventario de' quadri di Pittura ritrovati nella Casa del q. Eccellente Si. Giacomo da Ponte, 27 April 1592, idézi Verci, G.B., Notizie iniorno alia vita e aile opère de ' Pittori Scultori e Intagliatori della Cittá di Bassano, Venezia 1775, 91-188.