Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)

Imhotep bronzszobrának anyagvizsgálata

A mérési adatokat a 3. sz. táblázat adataival összevetve megállapítható, hogy a műtárgy anyagai a nagy óntartalmú ón-bronz, illetve a kis ólomtartalmú ólom-ón-bronz kategóriába sorolhatók. 3. sz. táblázat Bronzötvözetek nevezéktani besorolása a Cu, Pb, Sn tartalom alapján

5 Cu (%) Sn (%) Pb (%) Ón-bronz (kis Sn-tartalom) 95-99 1-5 Ón-bronz (közepes Sn-tartalom) 90-95 5-10 Ón-bronz (nagy Sn-tartalom) 90 >10 Ólom-bronz (közepes Pb-tartalom) 90-99 1-10 Ólom-bronz (nagy Pb-tartalom) 80-90 10-20 Ólom-bronz (nagyon nagy Pb-tart.) 80 >20 Ólom-ón-bronz (kis Sn, Pb-tartalom) 80-98 1-10 1-10 Ólom-ón-bronz (kis Pb-tartalom) 70-89 10-20 1-10 Ólom-ón-bronz (nagy Pb-tartalom) 70-89 1-10 >20 Felmerül a kérdés, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítanunk a talált összetételbeli különbségeknek a tárgy egyes részeinek összetartozása, azonos műhelyből származtathatósága, esetleges relatív korbesorolása tekintetében.

6 A kérdést teljes mélységében nem áll módunkban lezárni, egyrészt a jól keltezett bronz-összetételi adatok kis száma, másrészt a datálási és a régebbi analitikai adatok hibája miatt. Vizsgálati eredményeink azonban még így is tovább árnyalják a bronzszobor genetikájának eddigi ismertségét. Megállapítható, hogy az összetételbeli különbségek szignifikánsak. A tárgyunkban meghatározott bronz-összetételek mennyiségi arányai mindenképpen arra utalnak, hogy azok receptura (jól definiálható technológia) alapján és nem véletlenszerű, szennyezéstől származó módon alakultak ki. Ha összevetjük az ismert bronzösszetételi adatokkal,

7 akkor azok közé kell sorolnunk őket, amelyeket a régészeti irodalomban már tudatos ólomadalékolással említenek.

8 5 Riederer, J., Archäologie und Chemie. Austeilung des Rathagen-Forschungslabors, SMPK. Berlin 1988, 108. 6 A kormeghatározás kérdéséhez nagyban hozzájárul az ötvözetekhez használt nyersanyagok földtani eredetének tisztázása. Stabil ólomizotóp arány-meghatározással azonosítható a lelőhely, illetve a bánya. A jelen vizsgálat erre nem térhetett ki, ugyanis Magyarországon ezek a mérések még nem végezhetők el. A legelső ismert egyiptomi ércbánya „korát" írásos adatokból ismerjük: Vikentiev, W.,Ann. Serv., LIV (1957), 179-189; Lucas, A., Ancient Egyptian Materials and Industries, London 1962, 243. A műtárgy stabil ólomizotóp összetételének a - jelen esetben létező - bányászati adatokkal való összevetése a tárgy korbesorolásának további pontosítását eredményezhetné. 7 Riederer, J., i.m., Lucas, A., i.m., Appendix, 483-489; Pelleg, J. - Baram, J. - Oren, E.D., Analysis of Bronze Arrowheads of the Saite Period from the Nile Delta Region, Metallography 16 (1983), 91-98; Ogden, J., Metals, in Nicholson, P. - Show, J. ed., Ancient Egyptian Materials and Technology, Cambridge (2000), 148-176. 8 Ogden, J., i. m., 155.