Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
A Franz Buch kérdésről
Geissler azonosította Franz Buchhai. 36 A mű közeli rokonságot mutat a 46. képen látható Hegyes táj tóval és várral című rajzzal. A növényzet ábrázolása, különösen az előbbin baloldalt, az utóbbin az előtérben, a tóparton elhelyezett bokor árulkodik a két rajz készítőjének azonosságáról: nemcsak a körvonalrajz, hanem a bokor jobb szélén a hurkos vonalvezetés is erre vall. Hasonló a vastag fatörzsek felületének kidolgozása, a fák tövében elnagyoltan jelzett bokrok és az épületek megformálása is, valamint az itt-ott felbukkanó magas kémények. A stuttgarti lap épületei emlékeztetnek két másik budapesti mű (50-51. kép) házaira is. Annegrit Schmitt megállapítása szerint a stuttgarti rajz valószínűleg ugyanattól a kéztől származik, mint egy drezdai ábrázolás, az 1564es datálású Táj várral és fával? 1 A két lap stílusa, különösen a fák és lombok kialakítása, valamint az épületek vázlatos rajza valóban olyan közel áll egymáshoz, hogy a drezdai tájat szintén Franz Buch müvének tekinthetjük. Egy másik stuttgarti, Kastély tóval, az előtérben puttonyt cipelő férfival című rajzot ugyancsak Heinrich Geissler hozott összefüggésbe Buchhal: kérdőjellel e művész nevével publikálta. 38 A stílusjegyek hasonlósága Buch jelzett műveivel elég távolinak tűnik ahhoz, hogy a szerzőség kérdése ebben az esetben továbbra is nyitva maradjon. A berlini gyűjteményben található a rectón 154l-es, a versón 1539-es datálású Táj varral című rajz, 39 amelyről Winkler vetette fel kérdésszerüen, hogy vajon nem Buch műve-e - jóllehet máshol a Buch feliratot a gyűjtő tulajdonosi megjegyzésének tartotta. 40 A jobboldalt leszakadó, meredek sziklán emelkedő vár motívuma rokon az egyik budapesti és az egyik berlini (45. és 53. kép) ábrázolással, de az évszám feletti fekvő nyolcas-szerü „csomó" inkább egy másik művészre utal. Winkler említ egy erre emlékeztetőjelzést Maria Katharina Prestel rézkarcán, amely egy Altdorferhez közeli stílusú mű reprodukciója. Ezen a ma Budapesten található rajzon 41 a jel egyszerűbb, szár nélküli, nyújtott fekvő nyolcas. A berlinihez nagyon hasonló „csomó" látható viszont az 1553-as évszám mellett egy ugyancsak budapesti, másolat jellegű tájrajz rectóján. 42 További három lapot Schilling talált közelállónak egy Buch jelzésű műhöz: feltételezte, hogy ugyanattól a kéztől származnak, mint a frankfurti Menekülés Egyiptomba. 43 Az egyik egy Oslóban őrzött Huber-másolat, Pyramus és Tliisbe; 44 Schilling itt a 36 Stuttgart, Graphische Sammlung der Staatsgalerie, ltsz. An 14268; Schmitt, A., Hanns Lautensack, Nürnberg 1957, 109, 115.SZ., 62. k.; Schmitt megállapítása szerint a hátoldal 1566-os keltezésű felirata nem függ össze a rajzzal, és feltehetően korábbi annál. A rajz adataira és az attribúcióra vonatkozó felvilágosításért, a fényképért és a rajz közlésének engedélyezéséért köszönetemet fejezem ki Dr. Ulrike Gaussnak, a stuttgarti rajzgyűjtemény vezetőjének. 37 Drezda, Kupferslichkabinett; Schmitt, i.m., 107, 107.SZ.; Fényképe közölve: Woermann, K., Handzeichnungen alter Meister im K. Kupferstichkabinett zu Dresden 3, München 1896, 97. sz, XV. t. (Hanns Lautensackként). 38 Stuttgart, Graphische Sammlung der Staatsgalerie, ltsz. C'90/3944; Geissler, ;'. m. (4.j.) 31, 3.sz.; Köszönöm Dr. Ulrike Gaussnak, hogy e rajzra felhívta a figyelmemet. 39 Kupferstichkabinett - Sammlung der Zeichnungen und Druckgraphik. Staatliche Museen zu Berlin - Preußischer Kulturbesitz, ltsz. 17697; Winkler, F.. Die Sammlung Ehlers, Jahrbuch der Preußischen Kunstsammlungen 60 (1939) 46, 44.sz. 40 Vö. L.j. 41 Kunst des Sammeins (2.j.) 40.sz. 42 Szépművészeti Múzeum, ltsz. 284. 43 Schilling, i.A. (35.].) 51 54. 44 Schilling, i.h. 52, 5.k.
