Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
A Franz Buch kérdésről
Az ötödik Buch jelzésű berlini lap, a Sziklás táj várral (53. kép) 23 versójának a tárgyalt müvekével megegyező kézírású „f buch" felirata azért kerülhette el eddig a kutatók figyelmét, mert az ismeretlen 16. századi német munkák között őrzött rajz fel van ragasztva egy másik papírra, így a név csak ennek átvilágításakor látszik. A jobboldalt kiszögellő meredek sziklára épült kulisszaszerü vár motívumának változata szerepel a budapesti Hegyes táj várakkal című rajzon (45. kép), az előtéri bokrok jelzése az elnagyolt körvonalakkal pedig a 46. és a 47. képen közölt budapesti lapok növényzetére emlékeztet. Nem a megszokott írással, hanem csupa nagy nyomtatott betűvel jelzett a londoni Katona, 2 * amelynek 1546-os datálása mind a rectón, mind a versón szerepel. A budapestiekhez hasonló feliratú viszont egy feltehetően és egy másik, bizonyíthatóan a Praungyüjteményből származó lap: a frankfurti, 1549-es évszámú, Menekülés Egyiptomba 25 és a Nürnbergben őrzött Táj erőddel 26 Mindkettő Wolf Huber műveinek ismeretére vall, de az utóbbi különösen közel áll a 45. képen látható budapesti kompozícióhoz. Nürnbergben egy további ugyanilyen jelzésű, eddig közöletlen lap is található: Venus és Amor (54. kép). 27 Venus felhők között, kagylóban ül, előtte két hattyú, amelyek a „Venus diadala" ábrázolásokon az istennő kocsiját húzzák , 28 jobbján bika, baloldalán mérleg. Ezek asztrológiai értelemben Venus „házait" jelképezik, az állatövnek azt a két csillagképét, amelyeken belül - látszólagos pályáján haladva - a Venus bolygó hatása a legerősebb. 29 Venus feje fölött gyakori attribútumai, a lángoló szív és galambok, alatta az érzékiséget szimbolizáló csiga látható. 30 Ámor egy másik csigán állva átadja Venusnak a nyilát. A lavírozott tollrajz stílusa közel áll a budapesti Zenélő társaság (47. kép) rajzmodorához: hasonlóak az arctípusok, az árnyékolás a rövid párhuzamos vonalkázással és a kissé remegő körvonalak. A nürnbergi rajz eredetére egyedül 23 Kupferstichkabinett - Sammlung der Zeichnungen und Druckgraphik. Staatliche Museen zu Berlin - Preußischer Kulturbesitz, ltsz. 2163; toll, fekete tinta, szürke lavirozás, 174 x 151 mm; a J. M. Radowitz gyűjteményből (Lugt 2125 a hordozó papír hátoldalán); vízjel: címer, hasonló Briquet 1 199.sz.-hoz (Lipcse 1547-50, Drezda 1548^*9). Fotó: Jörg P. Anders. 24 London, The British Museum, ltsz. 1880-10-9-24; Rowlands, J., Drawings by German Artists and Artists from German-Speaking Regions of Europe in the Department of Prints and Drawings in the British Museum, London 1994, I, 46, 48.sz., II, 55.t. A verso jelzése „FRANTZ BUCCH/ 1546''. A „BUECH" változat is lehetséges, mert itt a harmadik betű némileg elhalványodott. 25 Schilling, E., Städelsches Kunstinstitut Erakfurt a. M, Katalog der deutschen Zeichnungen. Alte Meister 1, München 1973, 24, 72.sz.; Achilles-Syndram. i.m. (2.j.) 221.sz. 26 Zink, F., Die deutschen Handzeichnungen. Bd. 1, Die Handzeichnungen bis zur Mitte des 16. Jahrhunderts, Nürnberg 1968, 196, 156.sz., Achilles-Syndram, i.m. (2.j.) 224. sz. 27 Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum, ltsz. 68; toll, barna tinta, szürke lavirozás, 136 x 114 mm; hátoldalon jelezve jobbra lent: „frantz buch", és újabb írással: „Börner". Köszönöm Dr. Reiner Schochnak, a nürnbergi rajzgyűjtemény vezetőjének, hogy engedélyt adott a lap publikálására. 28 Ld. pl. Francesco del Gossa 1470 körül festett freskóját a ferrarai Palazzo Schifanoiában in. Faszination Venus. Bilder einer Göttin von Cranach bis Canabel, Kat. Köln 2000, 48. 29 Ugyancsak - a házait jelképező - bika és mérleg között állva ábrázolja Venust pl. egy 1445 körüli, a berlini Staatsbibliothek-ban őrzött német miniatúra: Faszination Venus, i.m., 82, 3.k. 3(1 A csiga sokrétű jelentéséről ebben a kontextusban ld. legutóbb F. Koreny katalógustételét in Haverkamp-Begeman, E. - Tavener Holmes, M. - Koreny, F. - Posner, D. - Robinson, D., The Lehman Collection VII. Fifteenth- to Eighteenth-Century European Drawings. Central Europe. The Netherlands, France. England. The Metropolitan Museum of Art, New York 1999, 84-87, 17.sz.
