Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
A Franz Buch kérdésről
„Ee" jelzésű kötetben őrzött művek szerzői között „Franz Buch 1542-1568" szerepel. 3 A művész ulmi eredetére vonatkozó feltevések 4 mind erre az előbbi megjegyzésre vezethetők vissza. A második említésnél a Buch neve melletti évszámok nyilvánvalóan a rajzok datálására vonatkozhattak. A ma Budapesten őrzött, biztosan a Praungyűjteményből származó Buch-feliratú lapok közül három hátoldalán az 1568-as évszám szerepel. Nem ismerjük azonban egyelőre 1542-es jelzésű rajzát; a jelenleg számon tartott legkorábbi művön, amely nevével összefüggésbe hozható, az 1545-ös évszám áll. 5 Az 1573-as datálású Két menyét 6 aligha lehetett ebben a portefeuille-ben. Buch következő említése ugyancsak Murrtól származik: a Praun-gyüjteményt ezúttal részletesen leíró, 1797-ben publikált katalógusában az 1778-as felsoroláshoz hasonlóan két helyen, ugyancsak a Dd és az Ee jelzésű portefeuille ismertetésénél szerepel a művész, de Murr itt sem származására, sem műveivel kapcsolatos évszámokra nem utal. Megadja viszont a rajzok darabszámát (nyolc, illetve négy), és a nyolcas csoportról az is kiderül, hogy tollal készített tájrajzokról van szó. 7 Érdekes módon Frauenholz nürnbergi műkereskedő a Praun-gyűjtemény rajzait bemutató, néhány évvel későbbi katalógusában már összesen tizenhat Franz Buch művet sorol fel: egy figurális és tizenöt tájat ábrázoló tollrajzot. 8 A Frauenholz-katalógusban szereplő rajzok nagy része a budapesti Szépművészeti Múzeumba került. 9 Ezek között ma hat lap versóján olvasható Franz Buch neve, mindegyiken barna tintával, ugyanazzal a kézírással. 10 Kettő közülük datálatlan: az Augustin Hirschvogel és Hans Lautensack rézkarcait idéző Hegyes táj várakkal (45. kép), 11 amelyen a táj és a meredek sziklán emelkedő épületek motívumai kevéssé meggyőző3 Murr, C. G. von, Beschreibung der vornehmsten Merkwürdigkeiten in des H. R. Reichs freyen Stadt Nürnberg und auf der hohen Schule zu Altdorf Nürnberg 1778, 480. 4 PI. Naglcr, G.K., Neues allgemeines Künstler-Lexicon 2, München 1835, 183; Saur Allgemeines Künstlerlexikon 14, München - Leipzig 1996, 657. E szócikk említ egy braunschweigi Franz BuchoX (vagy Bouckoi), aki 1 569-ben és 1571 -ben aranyozásért fizetséget kapott. Ez a személy feltehetően azonos azzal a braunschweigi aranyműves Franz Buechha\, akinek a müncheni Steuerbuch szerint 1586-ban „Abfertigung und Gnadengeld" címen a müncheni udvarban 10 fl-t fizettek. Vö. Rowlands, i. m. (alább 24.J.), 45. Csupán találgatni lehet, hogy az aranyműves azonos-e a tájrajzok készítőjével. H. Geissler valószínűnek tartja az azonosságot: vö. Zeichnungen des 16. bis 18. Jahrhunderts. Vermächtnis Richard Jung, Kat. Staatsgalcrie Stuttgart, Graphische Sammlung, 1989 / Staatliche Kunsthalle Karlsruhe 19891990, 31, 3.SZ. 5 Vö. alább 17.j. Az egyik berlini rajz (vö. 18.j.) 1517-es évszáma nyilván az előkép keletkezésének idejére vonatkozhat. 6 Vö. alább 2l.j. 7 Murr, C. G. von, Description du Cabinet de Monsieur Paul de Praun à Nuremberg, Nürnberg 1797, 54 és 56. s Frauenholz, J. F., Catalogue d'une collection de dessins de peintres italiens, allemands et des PaysBas qui se trouvent dans le célebre cabinet de Mr. Paul de Praun, Nürnberg 1804, 23, 54-55.sz. 9 A gyűjtemény rajzainak sorsáról ld. K. Achilles-Syndram tanulmányát in Kunst des Sammelns (2.j.) 35-55, és uő. i.m. (2.j.) bevezetőjében. 1(1 Négy rajzon (ltsz. 65-68) „franntz buch" alakban; a három 1568-as datálású lapon (ltsz. 65-67) azonos, a többinél világosabb barna tintával. 11 Ltsz. 68; Gerszi, T., SzMKözl 44 (1975) 180, 71.k.; Kunst des Sammelns (2.j.) 57.sz.; AchillesSyndram i.m. (2.j.) 229.sz.; A meredek sziklán épült vár és a körbástya motívuma különösen közelálló Hans Lautensack három rézkarcához: Hollstein 18., 21. és 35.sz.
