Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
A krokodilokon álló Pataikoszok értelmezéséhez
leztek, 103 hiszen a kisgyermek számára különösen nagy veszélyt jelentettek a kígyók, skorpiók és más vadállatok. Nem tudott ellenük védekezni, és szervezete kisebb méregdózisra is erőteljesen reagált. A gyermek Hóruszt is skorpió csípte meg a mocsári rejtekben. A történetet a Hórusz táblák és gyógyító szobrok is felhasználták a kígyómarás és skorpió csípés gyógyítására, 104 és mindkét tárgytípusra jellemző a különböző törpe alakok jelenléte. Gyakori közöttük a krokodilon vagy a nélkül álló, Pataikosz formájú törpe megjelenítése is. 105 Az amulettek attribútumai is számos asszociációt tesznek lehetővé. A skarabeusz, szoláris, teremtő aspektusának a jeleként utalhat Rére vagy Atumra, a fejhez simuló sapka Ptahhal és Khonszuval közös, a kettős tollkorona amoni jelleget ad nekik, és vannak Amon trigrammás 106 darabok is. Feltűnően sok az Atum trigrammás felirat, és a kígyók gyakori ábrázolása szintén utalhat Atumra. 107 Ugyanakkor ezek démoni és túlvilági jelleget is kölcsönöznek a figurának. A skarabeusszal kombinált atef korona Ozirisz szoláris aspektusára utal. A különböző attribútumok arra mutatnak, hogy az ikonográfia kialakulásának az idején is bonyolult képzetek kapcsolódtak a törpe istenség ezen típusához, és sem akkor, sem később nem volt teljesen egységes az istenről alkotott kép. Ha a krokodilokon álló Pataikosz amulettek egész együttesét egy egységes gondolat kifejezésének tekintjük, az amulett önmagában teológiai monogram, 108 amely az eget és földet összekötő világteremtő Ptah alakjának tekinthető: felül a skarabeusz az égi szféra jelzése, alul a két krokodil a földi szféra kifejezője, közöttük pedig a földet és eget elválasztó óriás törpét maga az amulett figurája testesíti meg. 109 Ugyanakkor pecséttel ellátva egy másik értelmezés is megfoghatóvá válik, amelynél Ptah szoláris arculata dominál. Ebben, a típusfejlődésnek a budapesti darabon is megfigyelhető ágának megfelelően, a krokodil már nem játszott szerepet. Felül a skarabeusz a felkelő nap, a törpe figura a delelő nap, 110 alján az Atum felirat a lenyugvó nap" 1 asszociáci103 Petrie. FI., Amulets, repr. Warminster 1972, XXVI. t., I44.f.sz..; Vercoutter, i.m (73,j.).. 270, 286; Scott, N. E., The Metternich Stele, BMMA, April, 1951, 201. 2. sor szélén krokodilon álló törpe, 208: a védőistenségek között vonul egy fején skarabeuszt viselő törpe, 210: emelvényen áll, kezeiben kígyók, fején lapos korona; Hölbl, G.. Beziehungen der .Ägyptischen Kulten zu Altitalien I, Textteil. Leiden 1979, 117-118. vö. Moret, A., Horus-Saveur, Rev. Hist. Religions, 1915, 213 287. [.t., II. regiszter. 104 Pl. Sander-Hansen, i.m. (98.j.), 60, Spruch XIII, 168 - vö. Héraklész is gyermekként ölte meg a kígyókat, Kákosy, L., Egyptian Healing Statues in Three Museums in Italy (Turin. Florence, Naples), Turin 1999, 11-13. 105 PI. Scott, i.m. (103.J.), 211, legalsó képsor; Jelinkova-Reymond, i.m. (22.j.), 37, törpe, feje felett udzsat szemmel; Sternberg-el-Hotabi, H., Die Götterdarstellungen der Mctternichsele, GM 97 ( 1987) 4546; Kákosy, L., i.m. (104.J.), 54. 8.L, 58, 13.k., XVII, XVIII, XXII, XXIII, XXIV, XXVI, XXIX. XXX. XXXI, XXXI11, XLV. táblák. 106 Kákosy, i.m. (104.J.), 13-17. 107 Mysliwiec. i.m. (65.j.), I. 95 124. 108 Ryhiner, i.m. (16.).). 125-137. 109 Berlandini, i.m. (73,j.), 9-41. 110 el-Aguizi. i.m. (102.J.), 59: a Pataikosz jellegű törpe figurák a reggeli és nappali napisten megszemélyesítői, a Bész jellegűek az éjszakaié. 111 Atum kezével a kígyók ellen is védelmet nyújthatott, pl. Jelinkova-Reymond, i.m. (22.j.), 9-10.
