Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
A Szépművészeti Múzeum ékírásos királyfeliratai
Abzut és Eridut". 15 Hasonlóképpen Enki három Abzuval kapcsolatos jelzője is ismeretes: az „Abzu ura", az „Abzu bikája" és az „Abzu királya". 16 Történeti feliratok szerint Elili, Ur egyik preszargonida uralkodója építtette az Abzu szentélyt/templomot: „Enki istennek, Eridu urának, Elili, Ur királya, (Enki) Abzuját felépítette". 17 Ezt építtette újjá Amar-Szín, majd később Núr-Adad (Larsza királya, Kr. e. 1866-1855): ,,Enki[nek], Eridu urának, az ő urának, Núr-[Adad], a hős férfi, Ur ellátója, Larsza királya, idegen országok legyőzője Utu isten számára, amikor helyreállította Urt és Larszát, szétszórt népeiket betelepítette lakhelyeikre, a fogságban lévő embereket [...] az alapját igazán [...] Eridu [...] a szentélybe (nem engedett) [belépni] senkit, aki rontás hozhat Enki istenre. Nudimmudnak, az isteni úrnak ez a tetszésére volt. Régi templomán kívül (Núr-Adad) újat épített neki (Enkinek), az ő Abzuját, az Emekukugát (Templom, amely megtisztítja a me-V)". Ebbe bevitte a trónját, a jelvényeket (és) az ősi kincseket." 18 Az Abzu szentély/templom utolsó említése a Kr. e. 7. századból származik, amikor Ur és Eridu egyik asszír helytartója tesz róla említést: 14 „Nannának, Assur-bán-aplinak, a királyok királyának, az ő királya hosszú életéért, Szín-balássu-iqbi, Ur és Eridu helytartója, az Egisnugal (templom) és a fénylő Abzu szentély ellátója, újjáépítette a Lugalgalgasisa templomot, 20 imádott templomát." 1997-ig ennek a dokumentumnak 55 kiadott másolatáról tudunk. 21 Ezek közül 21 Eriduból származik, 13 Úrból és 9 ezen két városok valamelyikéből. A fennmaradó anyag származása ismeretlen. A kiadott szövegek nagy részére rendszeres ásatások során bukkantak: 22 „Az 1-12 és 28-3l-es példányok Loftus uri és Taylor uri illetve eridui ásatásaiból származnak. A 13-27-es példányok Hall eridui ásatásaiból származnak. A 32-es és a 35-ös példányok Eriduból származnak. Az 51—55-ös példányok Taylor uri és erudui ásatásaiból származnak". 23 A megfogalmazás területén a budapesti Szépművészeti Múzeum felirata egy jelentós új változatot képvisel, mivel felcseréli a második és a harmadik sort ugyanezen 15 Ld. „Nisaba and Enki", 41. sor, (PSD A/2 186b idézi); Hallo, W.W., The Cultic Setting of Sumerian Poetry, in Finet, André (szerk.), Actes de la XVII e Rencontre Assyriologique Internationale. Université Libre de Bruxelles 30 Juin-4 Juillet 1969, 1 Iam-sur-Heure 1970, 117-134. 16 A hivatkozásokat ld. PSD A/2 188b. 17 Steible, H., Die altsumerischen Bau- und Weihinschriften, Inschriften aus 'Lagas', (FAOS 5) 2, Wiesbaden 1982, 134. 18 D. Frayne, Old Babylonian Period (2003-1595), The Royal Inscriptions of Mesopotamia, Early Periods 4, (RIME 4), Toronto 1990, 146. kiváló kiadását idézzük itt. A szöveg kiadója megmondja, hogy a feliratot magában Eriduban találták egy területbejárás alkalmával. 19 Ld. UET 1, 170. és Brinkman, J.A., Ur: 721-605 B.C., Or 34 (1965) 241-258 valamint Or 38 (1969) 310-348. 20 Ld. George, A.R., House Most High. The Temples of Ancient Mesopotamia, Winona Lake 1993, 119: é.lugal.galga.si.sá, „A király háza, amely felvirágoztatja a tanácsot", Szín isten ziqquratuja (toronytemploma) Urban. 21 Ld. Frayne, D., Ur III Period (2112-2004 BC), The Royal Inscriptions of Mesopotamia. Early Periods, vol. 3/2, (RIME 3/2), Toronto 1997, Amar-Suen E3/2.1.3.15. 22 Ld. Pallis, S.A., The Antiquity of Iraq. A Handbook ofAssyriology. Copenhagen 1956, 359-360. 23 Ld. Frayne, i.m. 261.
