Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 92-93.(Budapest, 2000)

A perugiai Palazzo Isidori allegorikus freskóciklusáról a legújabb kutatások és restaurálások fényében

helyreállítás során sajnos befalaztak. 25 Joggal feltételezhetjük, hogy az Angyali üd­vözlet freskó (29. kép) eredetileg ebben a fülkében kapott helyet. Mindezek után fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen mértékben rekonstruálható a perugiai Palazzo Isidori első emeleti termének eredeti, teljes freskódíszítése. Az em­lékanyag, mint láttuk, igen hiányosan maradt fenn, s a meglévő allegóriák közül egy­néhányjelenlegi tudásunk szerint, csak feltételesen értelmezhető. A perugiai Palazzo Isidori első emeleti tenne, az építészeti hagyománynak megfe­lelően (piano nobile), a lakótorony reprezentációs helyisége lehetett. A mennyezetét díszítő freskóciklus a Pulszky Károly emlékére 1988-ban rendezett kiállítás katalógu­sában „profán együttes" megjelöléssel szerepelt. 26 A vizsgált időszakban azonban nem voltjellemző, hogy erények és bűnök allegóriáival világi funkciókat betöltő lakóépü­letek dísztermét dekoráltak volna. A trecento és a quattrocento erény- és bűnábrázolá­sai szinte kizárólag szakrális környezetben fordultak elö: kápolnák, templomok falán, egyházi szövegek illusztrációiként, oltárképeken, vagy síremlékeken. A ritka kivéte­lek közé tartozik, a sienai Palazzo Pubblico dísztennében, Ambrogio Lorenzetti fres­kóciklusa, amely nem egyházi megrendelésre készült, ám a javarészt didaktikus, mély erkölcsi jelentésű freskóprogram kidolgozásához ugyancsak több vallásfilozófiái írás is forrásul szolgált. 27 Erények és bűnök ábrázolásai studiolök falán, főúri lakrészek díszítéseként inkább a quattrocento második felében kezdenek elterjedni. Jól ismert példák Federico da Montefeltro studiolója Urbinóban (1460-70-es évek); a Palazzo Ducale studiolója. (1474-1480) Gubbióban, valamint Bergamóban a Palazzo Colleoni díszterme (15. század vége). Mindezek alapján érdemes elgondolkozni azon, hogy a quattrocento első évtizede­ire datálható Palazzo Isidori első emeleti terme, vagy annak egy része az épületen belül kaphatott-e szakrális szerepet. A szakrális funkció gondolatát, a mennyezetre festett erény és bünábrázolások mellett, a terem bejárattal szemben lévő, kiemelt részén, a fülkébe festett Angyali üdvözlet is alátámasztja. Az allegóriákon megfigyelhető iko­nográfiái részletek is valószínűsítik, hogy a termet - vagy annak egy valamilyen mó­don leválasztott részét kápolnaként használták. A program szakrális jellegére utal az erények között megjelenő Sapientia Domini (1262) is, amelynek jelenléte egyáltalán nem jellemző a korszak itáliai erényciklusaira. Az eredeti kompozícióban betöltött ki­emelkedő szerepére, hangsúlyos elhelyezésére utal ruhájának és attribútumainak a többi nőalakénál jóval gazdagabb díszítése, kialakítása. Egyedül az ő felirata olvasható lati­nul, a többit olasz nyelven írták. Analógiát keresve a korszak itáliai festészetében érdemes a sienai városháza kápol­nájában Taddeo di Bartolo freskóira gondolnunk. Itt egy ugyancsak világi funkciókat ellátó épület reprezentációs szintjén építették meg a kápolnát, amelynek bejárati csar­25 Mancini szóbeli közlése. Perugia, 1996. szeptember. 26 Mravik - Szigethy, i.m. ( 1. j.) 83. 27 Rubinstein, N., Political Ideas in Sienese Art: The Frescoes by Ambrogio Lorenzetti and Taddeo di Bartolo in The Palazzo Pubblico, JWCJ, 21 (1958) 179-207; Del reggimento de'principi di Egidio Ro­mano, volgarizzamento trascritto nel 1338, ed. F.Corazzini, Firenze 1858; Brennan, M.R.E., The intellectual Virtues according to the Philosophy of St.Thomas, Washington 1941, 44.

Next

/
Oldalképek
Tartalom