Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Új szerzemény: Los Balbases mester: Krisztus a kereszten táblaképe
ról (Berlanga de Duero, Soria). 13 Nem kizárt az sem, hogy egy Krisztus életét ábrázoló oltár része volt, ez esetben szárnykép lehetett. A művet Silva Maroto a Los Balbases mester életművének második időszakára, 1490 tájára helyezte. 14 Datálását magunk is elfogadjuk, ugyanis Magdolna viselete, a 15. század végi női viselet kiváló példája, ennek jellegzetes vágott ruhaujja, amely alól inge többször előtűnik, e keltezést igazolja. 15 A meghatározást látszik bizonyítani az, hogy budapesti művön olyan női karaktert festett meg a mester, Magdolna és az álló szent nőtípusában, amely más, a Los Balbases mesternek és műhelyének tulajdonított táblákon is látható, ilyen a Betlehemi kisdedek megölése. 16 A budapesti festmény Krisztusának törzse, a bordák festése, bár valamivel lágyabban fonnált, leginkább a frómistai Salomon mesternek tulajdonított Krisztus a kereszten képpel rokon. 17 Az említett tábla a Los Balbases mester és a Maestro de Salomon de Frómista közösen, 1485 táján Frómistában festett retablójának része. A budapesti festmény stíluskötődése még jól kimutatható Diego de la Cruz festészetéhez is: János apostol előképe Diego de la Cruz Imago Pietatisának (Covarrubias, Museo Colegiata) jobboldali sirató angyalában felfedezhető. 18 Az analógiák keresésekor Krisztus sugaras glóriája, amely bár töredékesen, de ránk maradt, a budapesti művet egy barcelonai Feltámadáshoz kapcsolja, ahol Krisztus glóriája ilyen. E művel a folyóparti táj részletében is sok hasonlóság fedezhető fel. 19 Tekintettel arra, hogy a festmény egy Krisztus élete oltár táblája volt, nem tartjuk kizártnak, hogy a budapesti tábla is egykor ehhez az oltárhoz tartozott. A Los Balbases mester szerzőségét ugyanakkor számunkra kissé kétségessé teszi az a tény, hogy a budapesti táblán a drapériák lágyabban festettek, nem olyan éles hajtásokat mutatnak. A mesterrejellemző idegesebb drapéria kezelést képünkön, a mondatszalag, Krisztus ágyékkendője, valamint Szent János palástja idézi fel. Valószínűleg e művön is Los Balbases mestere és műhelye dolgozott. A festmény könnyed, s ugyanakkor nagyon biztos vonalvezetésű alárajza, amely kidolgozottságában önálló rajz értékű, ugyanakkor a Los Balbases mester keze nyomát sejteti. A mű kvalitásában a budapesti gyűjtemény Pedro Sanchez képe mellé sorolható, s a flamand iskolázottságú 15. század végi kasztíliai festészet legérdekesebb müveinek egyike. Több ikonográfiái érdekességet és ritkaságot is mutat, ilyenek a távolodó katonák csoportja, vagy a fát fogó ifjú figurája. 20 NYERGES ÉVA 13 Az oltárt kiállították a La Ciudad de Seis Pisos című kiállításon (Las Edades del Hombre kiállítássorozatban) Burgo de Osmaban (Soria) 1997, 97. sz. A címszót M. Lacarra Ducay írta. 14 A műről készült szakvéleményt Julia Segovia a Szépművészeti Múzeum rendelkezésére bocsátotta. 15 Bernis, C., Trajes y modus en la Espaiia de Los Reyes Católicos. I, Las Mujeres, Madrid 1973, 1. 32-34. k. Budapest mester Krisztus a kereszten oltárképén Magdolna ugyanilyen ujjas ruhát visel. 16 Silva Maroto, ;'. m. (10. j.) 2, 31. sz. 567, 178. k. A müvet időnként az ún. Frómistai mesternek tulajdonítják, lásd: El Arte en la iglesia de Castilla y León (Las Edades del Hombre című kiállítássorozaton), Valladolid 1988, 38. sz. 17 Silva Maroto,/. m. (10. j.) 2, lllAk. 18 Silva Maroto, i. m. (10. j.) 2, 87. k. A festményt a szerző 1480-85-re teszi. 19 Silva Maroto, /. m. ( 10. j.) 2, 49. sz. 614-16, 196. k. 20 Silva Maroto, i. m. (10. j.) 2, 30. sz. 566 67, 177. k. Las Balbases mester és műhelye közös alkotásának tartott Menekülő Szent Család képen balra a háttérben feltűnnek az üldöző katonák, valamint az apokrifekből ismert gabonacsoda részlete.
