Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Zenélő társaság
első felében készült alkotásán, így többek között a rotterdami Boijmans Van Beuningen Museum, 49 vagy a prágai Národni Galerie egy-egy jelzett életképén is. 50 Szintén jó stiláris analógiának mondható a festő egy 1630-ban festett, 1991-ben Londonban elárverezett müve. 51 Stiláris sajátosságait és egyes motívumait tekintve különösen közel áll a budapesti képhez Potternek az amszterdami Rijksmuseumban őrzött, ugyancsak 1630-ból származó Zenélő társasága (91. kép). 52 Itt is mindössze egy kandalló, egy egyszerű falitérkép és néhány szék képezi a szoba berendezését. A nőalakok vékony csipkegallérjának jelzésszerű, szinte csak a körvonalakat érzékeltető festésmódja mindkét esetben igen hasonló. Szintén nem mellékes, hogy a Szépművészeti Múzeum tárgyalt életképének ismert egy közel azonos méretű, Potternek tulajdonított változata is. 53 Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy a budapesti Vidám társaság-ot is maga Pieter Symonsz. Potter festette valamikor 1630 táján, s ebben az esetben természetesen csak később kerülhetett a képre az Olis szignatúra. Elvben persze annak a lehetősége sem zárható ki teljesen, hogy a festményt mégiscsak Jan Olis készítette, Potter egy több mint tíz évvel korábban festett műve nyomán. 54 Ez azonban nem tűnik túl valószínűnek, már csak azért sem, mivel az 1640-es évek közepe táján, Olis rendszerint már sokkal lazúrosabban festett, s nem utolsó sorban, kvalitásosabb müveket alkotott. 55 NÉMETH ISTVÁN 49 Olaj, fa, 37 x 47,5 cm, Porter jelzett müve, 1632-ből, Boijmans Van Beuningen Museum, Rotterdam, kat. 1962. 105. 1679. sz. 50 Olaj, fa, 40,7 x 49,8 cm, Potter jelzett müve, 1631-ből, Národni Galerie, Prága, kat. 1912. 499. sz. (fotó RKD). Szintén jó stiláris analógiának mondható Pieter Symonsz. Potter egy 1632-ben festett életképe, mely korábban Ráth György budapesti gyűjteményében volt, majd később egy párizsi árverésen bukkant fel: olaj, fa, 33 x 42 cm, elárverezve: Charpentier, Párizs, 1949. május 25, 51. sz. (fotó RKD), vagy a festő egy másik, szintén 1632-es müve: Christie's, London 1938. december 19, 92. sz. 51 Őrködő katona, pipázó nővel, olaj, fa, 51 x 65,2 cm, Christie's, London, 1991. december 13, 157. sz. Olaj, fa, 34,5 x 53 cm, ltsz. A 3338. Potternek erről a képéről lásd: Tot lering en vermaak, i. m. (11. j.) 210-211. 53 Olaj, fa, 48 x 66 cm, korábban Dr. H. H. frih. von Schwerin gyűjteménye, Skarhult (fotó RKD). Ezen a festményen jobboldalt a háttérben még egy a képből kitekintő, lépő figurát is találunk, mely nem szerepel a budapesti Vidám társaság-on. 54 Az eset nem lenne egyébként példátlan Olis életmüvében. Egy JOlisf. jelzésű kocsmajelenet (olaj, fa, 42 x 53 cm, ld: Leipzig 1937, 56. sz.) például kimutathatóan Jacob Duck egy jelzett müvének a másolata. Duck képe elárverezve: Christie's, London, 1991. december 13, 158. sz. Olis viszonylag jómódú embernek számított, akit idővel Heusden polgármesterévé is választottak, s ezután teljesen felhagyott a festéssel. Egyes képeinek konzervativizmusa talán abból adódna, hogy nem is annyira eladásra, mintsem saját kedvére dolgozott? Az ismert Rembrandt tanítvány, Arent de Gelder müveinek konzervativizmusát újabban mindenesetre hasonló okokra vezetik vissza. Lásd ezzel kapcsolatban újabban: Arent de Gelder (1645-1727) Rembrandts laatste leerling, Dordrcchts Museum, Dordrecht - Wallraf-Richartz Museum, Köln 1998-99. 55 Lásd többek között Jan Olis 1645-ben festett amszterdami konyha-interieurjét: Rijksmuseum, Amsterdam, ltsz. A 296., vagy a festő egy ugyanebben az évben készült, nemrégiben New Yorkban elárverezett müvét: Sotheby's, New York, 1997. január 30. 138. sz.
