Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Zenélő társaság

kedő Jan Olis (1610 körül - 1676) hiteles alkotásaként tartottak számon (89. kép). A fest­ményen, egy terítővel letakart asztal körül elhelyezkedő, katonákból és ledér nőszemé­lyekből álló nyolctagú társaságot láthatunk. A szegényesen berendezett helyiség meg­lehetősen sivár, csupán balszélen tűnik fel egy díszesebb kandalló, s hátul a falon egy térkép. A férfiak pipát szívnak és italoznak, ketten közülük az asztal fölé hajolva tric­trac játékkal szórakoznak, 43 míg jobboldalt egy hegedülő férfit, és egy mögötte álló, poharát magasra emelő nőalakot találunk. A száraz modorban megfestett képen több esetlen részletet is felfedezhetünk, különösen a két nőalak modellálása elnagyolt. A Vidám társaság hagyományos attribúciója, a kandalló párkányán olvasható Jolis fecit 1644 felirat ellenére is megkérdőjelezhető. Jan Olis legtöbb ismert képét oldot­tabb ecsetkezelés, ügyesebb modellálás jellemzi, a komponálásmód, a fénykezelés, illetve a jelenet szereplőinek viselete ugyanakkor korábbi datálást sejtet, mint ami a szignatúrából kitűnik. Bár Jan Olis egyes korai müveivel talán felfedezhető némi fel­színes hasonlóság, a művész hiteles alkotásai között valójában egyetlen olyan fest­ményt sem találunk, mely igazán jó analógiául szolgálhatna a budapesti kép számá­ra. 44 A probléma megoldását nehezíti, hogy Olis munkássága még jórészt feldolgozat­lan, egyes műveit sokáig más mestereknek, Pieter Coddénak, Jacob Ducknek, Anthonie Palamedesznek, vagy Jacob van Velsennek tulajdonították, míg számos más művész által festett képet az ő neve alatt tartottak számon. 45 A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a festő olykor kimutathatóan másolta, illetve utánozta egyes kortársainak az al­kotásait. 46 Nem zárhatjuk ki teljesen, hogy a budapesti Vidám társaság esetében is valami ilyesmiről lehet szó, feltéve, ha hitelesnek fogadjuk el a képen található szigna­túrát. Már Sturla Gudlaugsson is megállapította, hogy a festmény a feltüntetett dátumnál legalább tíz évvel korábbinak tűnik, s ő volt az, aki a képet elsőként Pieter Symonsz. Potter (1597 körül - 1652) egyes müveivel hozta kapcsolatba 47 A budapesti Vidám társaság valóban szembetűnő stiláris és motívumbeli hasonlóságot mutat Potter jel­zett, 1629-ben festett koppenhágai képével, melyet Gudlaugsson is példaként említett (90. kép). 48 Hasonló típusú figurákat találunk Potter számos további, az 1630-as évek 43 A tric-trac játék gyakori motívuma a korabeli holland életképeknek, Jan Olis több képén is szerepel­nek ilyen játékkal szórakozó figurák. Lásd többek között a festőnek a brüsszeli képtárban (kat. 1949, 775. sz.), a cambridge-i Fitzwilliam Museum gyűjteményében (ltsz. 405.), vagy a prágai Národni Galerie-ben található müvét (ltsz. O 12942.). Ezek a festmények azonban stiláris szempontból eléggé eltérnek a buda­pesti Vidám társaság-tól. 44 A figurák megfestési módjában némi hasonlóság fedezhető fel például Olis jelzett, 1629-ben készí­tett, kártyázó alakokat ábrázoló képével: elárverezve Fiévez, Brüsszel, 1929. december 16. 67. sz. (fotó, RKD). 45 Jan Olissal kapcsolatban ld. többek között: Le Bihan, O., L'or et l'ombre. La peinture hollandaise du dix-septième et du dix-huitième siècles au Musée des Beaux-Arts de Bordeaux, Musée des Beaux-Arts, Bordeaux 1990, 229-231. 46 Egy közelmúltban elárverezett, Jan Olisnak tulajdonított képén például egyértelműen Anthonie Palamedesz. jellegzetes figurái fedezhetők fel: Christie's, New York, 1995. május 18, 108. sz. 47 Gudlaugsson feljegyzése, a budapesti képről készült fénykép kartonján, a hágai RKD fotótárában. 4S Olaj, fa, 38,5 x 52cm, Statens Museum, Koppenhága, ltsz. 556.

Next

/
Oldalképek
Tartalom