Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Kisebb mesterek Rembrandt tágabb köréből
gusaiban. 25 Czobor Ágnes azonban kihagyta a Rembrandt-kör műveit tárgyaló kötetéből ezt a problematikus kis képecskét. A Rembrandt Corpus szintén nem foglalkozott vele. Sumowski 26 ismét Rembrandt egy ismeretlen leideni tanítványának tulajdonította képünket, összefüggésbe hozva egy többnyire Gerard Dounak attribuait, ugyanilyen témájú, nagyobb festménnyel. 27 Legújabban azonban Eric J. Sluijters javaslata úgy tűnik, megoldotta a kérdést, melyszerint a leideni Jacob van Spreeuwen szerzőségének lehetőségére hívta fel a figyelmünket. 28 Az elsősorban zsánerfestőként számontartott J. van Spreeuwen (1609/10-1650 után) Gerard Dou és Quiringh van Brekelenkam csekélyebb képességű követőjének mutatkozik. 29 Már Kurt Bauch is foglalkozott azonban bibliai tárgyú műveivel, melyek az ifjú Rembrandt hatása alatt születtek, s bár kvalitásban messze elmaradnak tőle, mégis olykor az ő nevével szerepelnek. 30 A korai Dou és Isaac de Joudreville stílusával kimutatott párhuzam alapján Sumowski által feltételezett közös tanulóidő a kutatás mai állása szerint éppúgy bizonyítatlan, mint Rembrandt amszterdami műhelyének esetleges látogatása az 1640-es években, 31 vagy az a 18. század végi adat, mely szerint Van Spreeuwen 1643-ban Dou tanítványa lett volna. 32 Számos valóban gyenge kvalitású, zömmel kisméretű, durván kivitelezett kép mellett felbukkannak - többnyire stíluskritikai alapon Van Spreeuwennek attribuait - igényesebb képek is, életművének rekonstrukciója azonban még várat magára. A varsói Tadeus Wierzeijski gyűjteményben 1956ban volt nagyobb fatábla például, egy Jacob Cats pásztorjátékából vett jelenettel 33 mind a sokalakos kompozíció megoldásával, a biztonságos téralakítással, mind pedig a részletek gondos kivitelezésével figyelemre méltó kvalitásokat mutat, és a festő különleges témák iránti érdeklődését is elárulja. 34 Témái egyébként tipikusan leideniek: több variációban ismert a Barlang előtt imádkozó remete, amihez mintája G. Dou ilyen tárgyú drezdai képe lehetett. 35 Meglehetősen egyéni változatot képvisel már az 1647es példány, 36 mely a budapesti Szent családhoz sok tekintetben közel áll. A férfi modell azonossága, a helyszín kialakítása és a csendéleti részletek hangsúlyossága roko25 Kat. 1937, 215; Kat. 1954, 471 ós Kat. 1967, 572. 26 I.m. 4,2941, 1915. sz. (repr. 2982.) 27 Olaj, fa 76 x 63,5 cm. Coll. Downton Castle, majd többször árverésen, ld. Sumowski, i.m. (l.j. Gemälde) 4. 2032. sz. 28 Szíves szóbeli közlése 1994. szeptemberében tett budapesti látogatása során. 29 Gerson H., in: Thieme - Becker Lexikon 31,1937, 407; Bernt, W., /. m. (9.j.) 3, 784. sz. 30 Bauch, K.,Derfrühe Rembrandt und seine Zeit, Berlin 1960, 225.: „Doch ist keiner dieser Nachahmer gering genug, als daß seine Werke nicht doch Rembrandt selber zugeschrieben werden..." 31 V. ö. Rapp, B., lets over een onlangs ontdekt werk van Jacob van Spreeuwen. Oud-Holland 62. (1947), 72-76. 32 V.o. Leidse Fijnschilders, kiáll, kat., Sledelijk Museum de Lakcnhal, Leiden, 1988, 222. 33 Praeciosa, 70 x 55 cm. Ld. Ikonográfiái index 48C94 -N-Cats: Spaans Heidinnetje. 34 Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy gyűjteményünk másik, sokkal jelentősebb, mondhatni legjelentősebb problematikus „Rembrandt"-ja, A kincsrejtő (ltsz. 342) is J.v. Spreeuwentől lehet. Ahhoz azonban, hogy ez hihető legyen, előbb be kell bizonyítani, hogy ez a jelentéktelennek látszó leideni kismester valójában jó festő volt. 35 Gemäldegalerie, ltsz.: 1711. Általában 1635 körűire datálják. Spreeuwen variánsa 1637-ből: Koppenhága, Statens Museum for Kunst, ltsz. Sp. 408, ld. Sumowski, i. m. (l.j. Gemälde) 1708. sz. 36 Fa, 44,5 x 35 cm. Jelezve balra lent: Spreeuwen 164(7?), St. Peter Port, Daan Cevat gyűjtemény. Kiállítva: Leiden, Stedelijk Museum de Lakenhal 1968, 42. sz., ld. Sumowski, i. m. (l.j. Gemälde) 1711. sz. - Egy másik változat 1647-es dátummal elárverezve London, Sotheby's, 1984. 05. 16, 103. sz.
