Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)

Egy karintiai szárnyasoltár szobrai budapesti gyűjteményekben

teljesen kialakult nézetté vált, hogy a régi és új művészet közt lényeges különbség van, mert az előbbi lezárt fejlődést képvisel s ennélfogva emlékeinek megítélésénél tekintetbe veendők a kvalitás kérdésén kívül más igen fontos szempontok is"

6 az amatőrök gyűjteményeiben, kiállításaikon és az aukciók anyagában szép számmal találkozunk a történelmi vagy családi ereklyék, bútorok, porcelánok, ón-, bronz- és réztárgyak, üvegek, tükrök, órák, szelencék és miniatűrök között középkori műtárgyakkal. A huszadik század első évtizedeiben közkedveltek voltak a bécsi, müncheni vagy akár a pesti aukciókon, mükereskedésekben vásárolt, vagy néha padlásokról, pincékből, lomtárakból, magtárakból talán ásatások leletei közül előhúzott szobrok, melyek a „hosszú életük kritikus időpontjához érkezett szárnyasoltárok" töredékei. Szekrényszobrok, esetenként oltárszárnyak vagy predellák domborművei, eredeti összefüggéseiből kiragadva, a pusztulástól megmentve, nemegyszer restaurálva, „rendbehozva", önállóan is mutatós gyűjteményi darabok. Sok közülük magyarországi eredetű vagy a szomszédos osztrák, esetleg délnémet területekről származik. Nagyon keresettek voltak a tüzet oltó Szent Flórián és a sárkányt legyőző Szent György páncélos lovagalakjai. A Szent György Céh XXXV. művészeti aukciójáról került a gőzmalomtulajdonosból nemessé, majd kormányfőtanácsossá emelkedett Back Bernáthoz egy, a hagyomány szerint Mühlstein Vid zólyomi főispán megrendelésére készített, a szentjakabfalvi templomból származó, 1470 körüli Szent Flórián-szobor,

7 a jogi végzettségű, majd egy hajózási és kotróvállalatot irányító, rendkívül sokszínű gyűjtőtevékenységet folytató Delmár Emil műtárgyai között pedig 1930-ban a Régi Egyházművészet Országos Kiállításán szerepelt egy színesen festett, tölgyfa Szent Flórián.

8 A Szent György Céh 1912-es kisplasztikái kiállításán, valamint az azt követő XT. művészeti aukción az elsősorban Besztercebánya környékén gyűjtő, az ottani múzeum megalapításában Divald Kornél munkatársaként dolgozó, Badinyi Zoltán párdarabokként állított ki Besztercebánya környékéről származónak gondolt, 16. század eleji Szent György és Szent Flórián szobrokat. A Szent György utóbb a Szépművészeti Múzeumba jutott, és valamely 15. század végi eredetit primitív leegyszerűsítéssel utánzó hamisítványnak bizonyult.

9 A hamisítás - és különösen a nem remekművek, hanem 6 F. Takács, i.h. (3. j.) 223. 7 A Szent György-czéh Magyar amatőrök és gyűjtök egyesülete XXXV. művészeti aukciója,/! Gyűjtő 6(1917) 187,450. sz.,205. kép.: Mátyás király korabeli lovag öltönyében. Fafaragvány a szent-jakabfalvi templomból. 15. század. Készítette Mühlstein Vid zólyomi főispán 1470 körül. Radocsay, D.,A középkori Magyarország faszobrai, Budapest 1967, 213; Back Bernáttal (1871-1953) kapcsolatban: Géber, A.,Magyar Gyűjtők I., kézirat. 8 Régi Egyházművészet Országos kiállítása, Budapest 1930, 14., 37. sz.: Színesen festett tölgyfaszobor. M.: 95 cm, bajor, 1500 körül. Delmár Emilről (1876-1959) ld. Géber, Lm. (7.j.). 9 A kisplasztikái kiállítás lajstroma, A Gyűjtő 1 (1912) 147, 165. 166. sz.: „Szobrocska, fa festett. Szent Flóriánt ábrázolja. Magyar, 16. század. (M.: 1,035) tulajdonos Badinyi Zoltán. Szobrocska, fa. Szent Györgyöt ábrázolja. Magyar, 16. század. (M.: 0,71) tulajdonos Badinyi Zoltán." kép: 121. és A Szent György-czéh Magyar amatőrök és gyűjtők egyesülete XI. művészeti aukciójának katalógusa, A Gyűjtő 1 (1912) 274, 740/c. és 740/d. A Szent Flórián szobor budapesti magángyűjteményben. A szobrokra vonatkozó újabb irodalom ld. Radocsay, i.m. (7.j.) 157; Badinyi Zoltánra ( 1876-1955) vonatkozóan Géber, i.m. (7.J.).