Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Egy ismeretlen Jean Ranc portré: Fülöp infáns képmása
A mü a budapesti festménynél valamivel idősebb gyermeket ábrázol, jól érzékelhető rajta a beállítás kissé ünnepélyes jellegében, a ruha részletgazdag, érzékeny festésmódjában, a korabeli portréfestészetben nyilvánvalóan meghatározó, példát nyújtó Jean Ranc hatása. A gyermek kicsi, csúcsos álla e művön is, akárcsak a budapesti festményen szembetűnő. 1734-ben készült Louis Fabritius Dubourg rajza, amely után Pieter Tanjé készített metszetet 1739-bcn Farnese Erzsébet dicsősége címen, amelyen az előtérben, balra áll Fülöp infáns. Szembenéző beállításának köszönhetően, gyennekkori szabályos vonásai még e lapon is kivehetők. 13 A gyennekből ifjúvá serdülő Fülöp arcvonásai, a Ranc halála után Madridban működő francia portréfestőtől, Louis-Michel van Lootól maradtak fenn, aki hosszú előkészületek után, 1737 januárjában érkezeit a spanyol fővárosba. Van Loo festménye 1737— 39-re, a Fülöp herceg házasságkötését megelőző időszakra tehető (30. kép). Müve lendületes, nagyformátumú mesterre vall, az ábrázoltat a barokkban szokásos heroizálással úgy örökítette meg, hogy a szellemes ifjú egyénisége is sugárzik alkotásából. A kissé balra fordított telt arcon még az egyenes orr és a szép metszésű szem dominál. A néhány évvel később festett, V. Fülöp spanyol királyt és családját ábrázoló festményéne mü vázlatát 1743-ban jelezte-, a királynétól jobbra álló herceg karaktere, legalábbis orr-vonala megváltozott. Az ívelt orr jellemzi a herceg ezt követő ábrázolásait: egy ismeretlen mester miniatűrjét, 14 Francesco Rusca 1745-körüli arcképét, 15 valamint későbbi pármai arcképeit. Giuseppe Baldrighi művén, amely családja körében ábrázolja a herceget, a kissé balra forduló fejtartás a Van Loonál megismert beállításra emlékeztet. 16 1760-ban készült a zene és művészetkedvelő hercegről, a pármai művészeti akadémia megalapítójáról Giovanni Permoli vízfestménye. Permoli az ásatások leleteit lerajzolta, így emléket állított az 1760-as év régészeti felfedezéseinek. A címoldalra Bourbon Fülöp herceg képe került. 17 Röviddel a herceg halála előtt készülhetett Laurent Pecheux 1765-ben jelzett, egészalakos portréja. 18 A budapesti infáns-portré tökéletes összhangban áll Ranc V. Fülöpről és családtagjairól festett arcképeivel. Beállítása megfelel a korabeli hivatalos uralkodói képmásoknak. A díszes párnán könyöklő gyermek pompás, arany magas hímzéses kabátájával, kitüntetéseivel, a jobbról látható függönnyel a reprezentatív portré szabályai szerint 13 Közölve Sanchez Cantón 1926, i.m. XVIII. t. 14 Közölve Cat. El arte europeo en la Corte de Espana, i.m. 135. sz. 15 Közölve „El Prado dispcrso". Cuadros depositados en la Coruna II., Boletin del Museo del Prado 8 (1987) 133-134, 1413. sz., továbbá Cat. Carlos III en Italia, i.m. 29. sz. J. Urrea e festményt A. Friznek a pármai hercegről készített, s az említett katalógusban is közölt metszetével hozza kapcsolatba. Véleményünk szerint Rusca változtatott a fejtartáson, a bal kéz beállításán, és az arc karakterén. Friz metszetéhez Id. Cat. L'Arte a Parma dai Farnese di Borbone, Parma 1979, 719. sz., 284. kép. A metszet 1748 körül, pármai uralkodásának kezdetére tehető. 16 Közölve Cat. L 'Arte a Parma dai Farnese di Borbone, i.m. 42. sz., 80. kép. 17 Közölve: uott., 464. sz., 219. kép; Gómcz Román, A. M., José Nicolas de Azara en Italia: El Ducado de Parma en los siglos XVIII-XIX, in Cuadernos de Arte de la Universidad de Granada 27 ( 1996) 85-93. 18 Közölve Cat. L'Arte a Parma dai Farnese di Borbone, i.m. 145. sz., 316. kép. E müvet követi a Prado festménye (ltsz. 5.224). Közölve: Museo del Prado. Inventario general de pinturas /., Madrid 1990, 2139. sz.
