Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)

Giovanni Battista Naldini: Három Grácia Ámorral. Egy firenzei manierista, Botticelli Raffaello és Borghini nyomában

gánügy a fejedelem házassága. Ámde megfigyelhetjük, a házasságban tulajdonképpen az emberi dolgok lényege nyilvánul meg, mint ahogy az velünk is megtörténik sokszor, és megtörtént már a görögökkel és a trójaiakkal Helenével kapcsolatban."

73 Helene és Paris történetének tanulsága az elrettentés. Különösen olyan dinasztikus házasságok alkalmával, melyeknél a két fél más országból származik. A mondanivaló ilyenkor éppen az, hogy a jó házasságnak Paris esetével szemben a harmóniát és a békét kell elhoznia. Ezért is kerül előtérbe a 16. századi uralkodói házassági bevonulásoknál, különösen Párizsban és Firenzében, a Három Grácia témája. A korábban említett 1514es párizsi esküvői bevonulás egyben arra is példát szolgáltat, hogy ezek voltak azok az alkalmak, amikor a Három Gráciának éppen a Paris ítéletével ellentétes aspektusát helyezték előtérbe. Párizsban az ilyen bevonulásokkor a Ponceau-kúton felállított ideiglenes díszletek részeként jelentek meg a Gráciák. így volt ez nemcsak 1514-ben hanem még a század végén is.

74 Firenzében a század második felében a Medici-ház tagjainak házassági bevonulásaikor általában a Palazzo Ricasoli elé épített álhomlokzat festményeit szentelték a házasság témájának. A két legjelentősebb esemény, egyben a legjobban dokumentált is: I. Francesco 1565-ös és I. Ferdinando de' Medici 1589-es apparatója. Korabeli források szerint Naldini mindkettőnek a kivitelezésében részt vett.

75 I. Francesco de' Medici Habsburg Johannával kötött házasságához a részletes programot Vincenzo Borghini dolgozta ki. Forrásokból az is ismeretes, hogy a díszletek témáinak meghatározásához többek között a francia bevonulásokat is tanulmányozta.

76 A Hymen-nek, a házasság antik istenének szánt ciklus a Palazzo Ricasoli előtt öt táblaképet tartalmazott. Középpontjában a főhelyen kapott helyet a Három Grácia, amit valószínűleg Bronzino festett meg. Borghini halála után ezt a programot kellett követnie Niccolo Gaddinak 1589-ben, amikor I. Ferdinando de' Medici és Lotharingiai Krisztina házassági bevonulásának programját alakította ki.

77 Részletes leírások és a triumfus útvonalán felállított diadal73 Rotterdami Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése, Budapest 1992, ford. Csonka Ferenc, 125. 74 Bryant, i.m.144-149. 75 Az 1565-ös apparatóban való részvételről beszámol Cini, G., Descrizione dell' Apparato per le Nozze di Francesco de' Medici: ,J3atista Naldini giovane nella pittura eccellente, il quale fece i due quadripiccioli del sagrificio de ' Romani, e quello degli Auguri, e "I

grande nel mezzo di quelli di verso S. Giovanni all" arco della Religione, dove iputti venivano da Roma in Toscana per imparare. . .", ld. Vasari (ed. Milanesi), 8, 619; Barocchi i.m. 286.; az apparatókxőX részletesen lásd: szerk. Gaeta Bertela, G. Pctrioli Tofani, A., Feste e apparati Medicei da Cosimo I a Cosimo II, Firenze 1969. Borghini egyik Vasarihoz írott leveléből azt is tudjuk, hogy az apparatóban táblaképeket alkalmaztak: Noi habbiamo messe tutte le Virtu, gli Dei, le Grade, le Félicita a távola..., ld. Scorza, i.m. 59.; ld. még Pillsbury, E., The Temporary Facade on the Palazzo Ricasoli: Borghini, Vasari, and Bronzino, National Gallery of Art Report and Studies in the History of Art, 1969 (Washington, 1970), 75-83. Bronzino rajza: „A Három Grácia, Juno, Vénusz, Ámor és mások előkészítik az esküvői ágyat", Paris, Louvre, Cabinet des Dessins, ltsz. 953, ld. Pillsbury, i.m. 8. j., a tervezett táblaképek méretei Borghini egyik vázlatán szerepelnek (Pillsbury, i.m 3. k., 6. j.: Firenze, Biblioteca Nazionale Centrale), az alsó sorba 8,5 x 6,5 braccia méretűeket terveztek, tehát jóval nagyobbakat, mint Naldini budapesti festménye. 76 Scorza 1981, i.m. 68, 86. j. 77 Ld. Bertela - Tofani, i.m. 67-75; Strong, R., Art and Power - Renaissance Festivals 1450-1650, Los Angeles 1984, 126-133.