Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Medmai terrakották
korábbi, a Kr.e. 6. sz. második felére keltezhető terrakotta-anyagra már P. Orsi is elemezte. 17 A fogadalmi terrakották produkciójában főleg a 475^450 közti időszak jelent virágkort, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból, e koroplasztikai virágkor leletei pedig homogén stílust és tipológiát képviselnek a három városban. Ezen az egységen belül viszont még nem teljesen egyértelmű az egyes városok szerepe a terrakotta ex voto-k típusainak és stílusváltozatainak létrehozásában. Egyrészt kézenfekvő mindenekelőtt Lokroi meghatározó szerepét feltételezni, másrészt viszont érdemes utalni arra, hogy a szakirodalomban olykor a fogadalmi terrakották egyes műfajait az első nagy feltárások lelőhelyeiről nevezik el. így a reliefespinax-ok elsősorban a lokroi Mannella-dombon feltárt, híres Persephoné-szentélyhez köthetők, mégsem pontos azonban minden esetben „lokroipinox-okről" beszélni, minthogy ilyeneket Medmában és Hippónionban egyaránt felszínre hoztak, némelyikük lokroi, mások helyi agyagból készültek; Hippónion esetében az is bizonyossá vált, hogy a „lokroi stílusú" pinax-ok nem minden esetben „lokroi típusúak" is: a szubkolóniában helyi agyagból készült, a lokroiaktól eltérő ábrázolási variánsokat mutató példányok is előkerültek. 18 Tovább árnyalják a képet a szicíliai Francavilla fogadalmi terrakotta-leletei, ahol a lokroi import-darabok mellett helyben készített, részben Lokroiból ismert ikonográfiái típusokat feldolgozó, részben egészen eredeti témákat sajátos, helyi megoldásokkal ábrázoló, vagyis Lokroitól függetlennek tekinthető műhelyben készültpmax:okat találtak. 19 Hasonlóan összetett a helyzet a „medmai típusú" nőalakokkal kapcsolatban is. Az Orsi század eleji publikációi nyomán kialakult kép a késő archaikus és szigorú stílusú figurák legfontosabb lelő- és készítési helyének Medmát láttatta. 20 Ugyanakkor már Orsi Lokroiban végzett ásatásai során is kerültek elő azonos szkhémájú és sokszor a medmaiakkal azonos szériába is tartozó, de lokroi agyagból készített darabok. 21 Ugyanebbe a körbe tartozó, jórészt még publikálatlan leleteket hoztak felszínre a másik szubkolónia, Hippónion helyén, Vibo Valentiában folytatott ásatások is. 22 A szicíliai leletegyüttesekben is megkülönböztetnek jelenleg a trónoló istennő-figurák között „importált", vagyis a Lokroi-Medma-Hippónion kör műhelyeiből származó, és helyi készítésű darabokat. 23 17 Orsi, i.m. (Id. l.j.) passim. 18 Parra, M. C, Pinakes di Hipponion, AnnPisa, s. III, XIX, 2 (1989) 559-565; Lattanzi et al. (szerk.), i.m. 98. és 142-3. 19 Spigo, U., Nuovi contributi alio studio di forme e tipi délia coroplastica délie citta' greche délia Sicilia Ionica e délia Calabria Méridionale mLo Stretto, crocevia di culture, Atti Taranto 26 (1986) Napoli 1987, 277-335, különösen 313-329. 20 Orsi, i.m.; uő., BdA 3 (1909) 406-482; uő., NSc 1909, 319-326. és uő., NSc 1911, Suppl. 3-76. 21 Orsi futó említést tesz róluk a Mannella-dombi leleteket ismertető 1909-es cikkében: BdA 3 (1909) 419. További darabok a nápolyi Régészeti Múzeumban: Levi, A., Terrecotte figurate del Museo Nazionale di Napoli, Firenze 1926, 12-19, 9-20. kép - nagy valószínűséggel P. Orsi publikálatlan locri-parapezzai ásatásából származnak, vö. Barra Bagnasco, M. - Elia, D., in La Magna Grecia nelle collezioni del Museo Archeologico di Napoli, Napoli 1996, 79, 82. 22 Iannelli, M.T - Sabbione, C, in Lattanzi etal. (szerk.), i.m.. 144-161. 23 Allegro, N., Le terrecotte figurate, in Lo stile severo in Sicilia, Palermo 1990, 123-233. és uott. 272-299.
