Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Egy mestermívű Imhotep bronzszobor az Imhotep-kultusz intézményesülésének korából?
a Magyar Nemzeti Múzeum egyik fődarabját, Sesonk trónörökös szobrát 31 annak 1862es regisztrációjától fogva női szoborként tartották számon, mígcsak H. Brugsch német egyiptológus a kiállítás zárónapjaiban Budapestre, 32 a Nemzeti Múzeum Régiségtárába el nem zarándokolt. Brugsch a hátpillér felirata alapján azonosította és ismerte fel a darab kiemelkedő történeti értékét. 33 A külföldi szakértőkre való teljes ráutaltság tekintetében a küszöbön álló változást éppen - s talán nem véletlenül - a világkiállítás bezárásával egyidőben felröppenő hír jelezte: Ferenc József végre engedélyezte Budapesten a bécsi keleti akadémiához hasonló oktatást a pesti egyetemen. 34 Az eképpen létrejövő Sémi Filológiai Tanszék egyik fontos állomása volt annak a tudományszerveződési folyamatnak, 35 amely ha nem is „kitermelte", mindenesetre pályát biztosított az első magyar „írástudó" egyiptológusnak, Mahler Edének (1857-1945). Az egykori Fejérváry-Pulszky gyűjtemény eme legszebb bronzának kutatástörténete elválaszthatatlanul fonódik egybe az utóbbi évtizedben kibontakozó „Pulszky reneszánsszal", amely a család kiemelkedő tehetségű tagjainak, Ferencnek és fiának, Károlynak az egykori tudományos és közéletben elfoglalt helyét igyekezett tisztázni, sokoldalúságukat érzékeltetni. Károlyról, a Szépművészeti Múzeum tragikus sorsú első igazgatójáról megemlékező, a számára posthumus rehabilitációt is nyújtó kiállítás (1988) kapcsán Szilágyi János György tárta fel a Fejérváry-Pulszky antik gyűjtemény kialakulásának körülményeit, és a szóbanforgó egyiptomi darab eredetének is nyomára jutott. 36 Szilágyi ezen eredményére, valamint Vozil Irén restaurátor gondos munkája révén az évezredek korróziója mögül 1989-ben újra előbukkanó ikonográfiái és szövegelemekre támaszkodva Wessetzky Vilmos készítette el a tárgy első tudományos igényű publikációját. 37 Tény, hogy Wessetzky eme alapvetésében nem folytatott mélyreható onomasticai, paleográfiai vizsgálatot, mégis a paleográfiára való hivatkozással datálta a szobrot, a Ptolemaios-korra. Az 1997-ben megrendezésre került Pulszky Ferenc emlékkiállítás alkalmával Török László foglalkozott újra a szoborral: Wessetzky kormeghatározásával egyezően, a kora-Ptolemaios korba helyezte, stíluskritikai érvekre szorítkozó megközelítésében. 38 Szinoptikus véleményük ellenére úgy tűnik, hogy indokaiknak ellentmond a felirat, azon belül pedig főleg a névanyag elemzése. 31 Ld.Nagy, l.,SzMKözl82 (1995)11-19 ill. 115-119; Gaboda, P.,uott21-30 ill. 121-130. 32 Brugsch, H., Mein Leben und mein Wandern, Berlin 1894, 321-322. 33 Brugsch, 1873. november végi látogatásának pozitív magyar tapasztalatairól, ld. Fővárosi Lapok 10 (1873) 273. sz. nov. 27., 1187; Archeológiai Értesítő 7 (1873) 316. Brugsch Sesonk trónörökös eme szobrának szövegét beveszi Thesaurus-ába (1450. No.79). 34 Fővárosi Lapok 10 (1873) 253. sz. nov. 4. 1101 és 254. sz. nov. 5. 1105. 35 Ld. Horváth, i.m. (19.j.) 94-96. 36 Útjának szakaszai: a St. Denis-i apátság kincstára >a francia forradalom után A. Lenoir, az egyházi javakat is beolvasztó Musée des Monuments Français igazgatójánál >1842 előtt jut be a Fejérváry-Pulszky gyűjteménybe, ld. Szilágyi J. Gy., in Pulszky Károly emlékének, Budapest 1988, 33 és 65. 37 Wessetzky, V, SzMKözl (1990) 7-14. ill. 69-72. 38 Török, i.A. (lO.j.) 37-^4. és 146-154.
