Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)

ACTUALITÉS DU MUSÉE - MÚZEUMI HÍREK - A Szépművészeti Múzeum 1996-ban

szempontjairól írt, Hans A. Lüthy pedig felvázolta a századfordulós Bern művészeti életét. Francisco Goya grafikái Sibiu (Nagyszeben), Brukenthal Múzeum: 1996. május 17 --július 7. Rendezte: Czére Andrea. Katalógus: Czére Andrea: Francisco Goya gravura. Sibiu 1996. Román és német nyelvű bevezetővel és román nyelvű mütárgyjegyzékkel. 1996-ban világszerte megemlékeztek az egyetemes művészettörténet legnagyobbjai közé tartozó Francisco Goya (1746-1828) születésének 250. évfordulójáról. Ezeknek az ünnepi eseményeknek a sorába illeszkedett a nagyszebeni Brukenthal Múzeum és a budapesti Szépművészeti Múzeum összefogásával megrendezett kiállítás, amely Goya 80 rézkarcát mutatta be. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott lapok a Brukenthal Múzeum négy termében kaptak helyet. Goya a 18. század társadalmi megújulást kereső áramlatához, a felvilágosodás eszmeköréhez kapcsolódott, gondolkodását a francia forradalom törekvései és hazája, Spanyolország elmaradottsága, az ország égető gondjai érlelték. Három egymást követő spanyol király, III. Károly, IV. Károly és VII. Ferdinánd udvari festőjeként gobelinterveket, portrékat, templomdekorációkat festett, s eközben kedvtelésből dolgozott kisméretű festményein és híressé vált grafikai sorozatain, Az ötletek (1799), A háború borzaimai (1810-20), aBikaviadal (1815) és ^.Balgaságok vagy Közmondások (181519) lapjain. Az ötletek és A háború borzalmai című sorozatok, amelyekből 21, illetve 28 aquatinta technikával ötvözött rézkarc szerepelt a kiállításon, szuggesztív életképeket villantanak fel. Goya maró gúnnyal bírálta hazája állapotát, a nemesi származásúak gőgjét, az inkvizíció rettegett hatalmát, a korrupciót, a prostitúciót, az orvostudomány kezdetlegességét, a nyomort, a bűnözést és a kétes értékű bűnüldözést. Megdöbbentő jeleneteken ábrázolta a spanyol nép függetlenségi harcát Napóleon csapataival szemben, és emléket állított az idegen segítséggel vérbefojtott polgári forradalom hőseinek. A Bikaviadal című sorozat, amelynek 27 lapját láthatta a közönség, ember és állat rituális ősi harcaként mutatja be a spanyol bikaviadalokat. A legkésőbbi, a tárlaton 4 rézkarccal szerepelt sorozatban (Balgaságok vagy Közmondások) Goya monumentális kompozíciókban foglalta össze életművét, fő témáit, a háborúk tapasztalatait. A válogatás, amely Goya grafikáinak legjavát vonultatta fel, a nagyszebeni közönség meleg fogadtatásában részesült. Spanyol mesterművek Budapestről Madrid, Banco Bilbao Vizcaya: 1996. december 11 - 1997. február 16. Bilbao, Museo de Bellas Artes: 1997. február 25. - április 13. Rendezte: Nyerges Éva, Fábry Eszter közreműködésével. Katalógus: Obras Maestras del Arte Espanol. Museo de Bellas Artes de Budapest. Nyerges Éva és Francisco Calvo Serraller egy-egy tanulmányával, Nyerges Éva katalógusleírásaival. Ismertetése: SzMKözl e számában.