Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
ACTUALITÉS DU MUSÉE-MÚZEUMI HÍREK - Az új állandó Egyiptomi kiállítás
mentésére szervezett nemzetközi akcióban. Az Abu Szimbeltől északra fekvő Abdallah Nirqi nevü településen talált leletek közül elsősorban a sajátos alakú és díszítésű, nagyméretű agyag tárolóedények érdemelnek figyelmet. Tizenkilenc évvel később, 1983-ban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyiptológiai Tanszékének munkatársai Kákosy László professzor irányításával Thébában megkezdték a 32. számú sír feltárását, melynek tulajdonosa II. Ramszesz magasrangú tisztviselője, Dzsehutimesz volt. Az innen származó kiállított leletek a sír több évezredes történetét dokumentálják. A terem végében tematikus elrendezésű tárlók sorakoznak. A röntgenfelvételek a vitrinben kiállított állatmúmiák közül néhánynak a tartalmáról nyújtanak információt. A nagyméretű krokodilmúmiát Majláth József gróf vásárolta Egyiptomban és 1854ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A különböző írásfajtákat a kiállított tárgyak dokumentálják: papiruszok, osztrakonok, faltöredékek, amulettek, stb. Az ún. Ozirisz „gabonamúmia ,, , kőből és fából készült szobrok, „múmiatáblák" illusztrálják a halotti kultusz későkori formáit. A bejárattól jobbra felállított vitrinek és tárlók időrendben mutatják be a fáraókori emlékeket. A Nagada-korból származó hengeralakú kerámia edények az utóbbi két évtized szerzeményeiből valók. Az I. Átmeneti kor művészetét reprezentáló sztélék e periódus „provincializmusának." jegyeit viselik magukon hasonlóan az egykori sírokban elhelyezett „szolgaszobrokhoz", amelyek a megmintázott alakokat különböző munkafolyamatok végzése közben ábrázolják. Az egyik példány Sigmund Freud magángyűjteményéből származik. Valószínűleg ebből az időszakból való a madárcsőr profilú terrakotta varázsszobrocska is. Kezeit hátul összekötözték, hogy ezáltal ártalmatlanná tegyék. Az utóbbi évek szerzeményei közé tartozik az a festett fakoporsó is, amely a Középbirodalom idején élt Kait nevü előkelő nő számára készült. A középbirodalmi kőszobrászat emlékeit képviseli a Szehotepib tisztviselő nevét viselő, „relief dans le creux" technikával készült sztélé valamint a külön tárlóban kiállított, bazalt kőből faragott szoborról származó portré. Tulajdonosa a fáraók jellegzetes fejdíszét, a csíkos nemesi kendőt viseli, amelyet a homlok magasságában ureusz kígyót ábrázoló diadém ékesít. Valószínűleg a XIII. dinasztia valamelyik uralkodóját ábrázolja. A belső teremben kiállított anyag az újbirodalmi emlékek bemutatásával kezdődik. A nagyméretű, vöröses színű kristályos homokkőből készült sztélé az „egyiptomi Napóleoniként emlegetett III. Thotmesz fáraó testőrtisztje Noferhaut emlékére készült. A felső mezőben a fáraó mutat be áldozatot az „istenek királya" Amon-Ré előtt, akinek hatalmát a szövegben olvasható himnusz is dicsőíti. A kismüvészetek alkotásait bemutató tárló gazdag anyagában az ún. "egyiptomi fajansz"-ból készült usébtik mellett láthatók az egyiptomiak által gyakran használt kozmetikumok, illatszerek tárolására szolgáló, változatos formájú edénykék, a nők által előszeretettel viselt nyakékek, amulettek, függők társaságában (46. kép). A mészkőből készült, feliratos skarabeusz III. Amenhotep fáraó vadászat terén elért kimagasló eredményeit volt hivatva megörökíteni. A mészkőből készült szoborról származó, ifjú férfit ábrázoló fej a Gyűjtemény egyik legszebb darabja. Az átszellemült arckifejezésű, szelíd mosolyú ifjú arcot kettős kiképzésű, finoman megmunkált paróka foglalja harmonikus keretbe. Méltó párja a kris-
