Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)

Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek: Schickedanz Albert 1846-1915

müveket, illetve átnézni más, érintkező tematikájú levéltári fondokat, hogy oda nem kerültek-e Schickedanz-tervek. A Schickedanz-hagyatékból néhány tucatnyi Gerster Kálmán-féle tervet sikerült elkülöníteni, amelyek tévedés folytán keveredtek a Schickedanz-tervek közé még a levéltári állományba vétel idején. Más személyes hagyatékban nem találtunk hasonló módon odakerült bizonyíthatóan Schickedanz-tervet, de előkerült néhány lap, amelyek a Györgyi Géza-, illetve az Ybl-hagyaték részeként kerültek az Országos Levéltárba. Találtunk további Schickedanz-terveket a Kereskedelmi Minisztérium, illetve a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tervanyagában is. Már a kutatás kezdetekor tudott volt, hogy a Budapesti Történeti Múzeum Újkori osztályának tervtárában a Millenniumi emlékmüvei kapcsolatos több terv található, amelyek az egykori Miniszterelnökségről az 1920-as években átadásként kerültek a jogelőd Székesfővárosi Múzeumba. A leltári kartonokról néhány további Schickedanztervrajzról is tudomást szereztünk, amelyek mind 24.000-es leltári számon szerepeltek. Ez az egyezés felkeltette figyelmünket; a múzeum munkatársával, Sarkadyné Obermayer Erzsébettel a vonatkozó leltárkönyveket átnézve száznál több, leltárkartonra eddig fel nem dolgozott Schickedanz-tervet sikerült találnunk, amelyeket az építész lánya 1944-ben adott el a múzeumnak. Ebben a lappangó anyagban találtunk rá a Batthyány-mauzóleum - Schickedanz első építészeti munkája - tíz tervrajzára, amelyek a mauzóleumról megjelent tanulmány megírásakor még ismeretlenek voltak.

2 A Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárában a leíró kartonok segítségével egy önarcképet, egy margitszigeti tájképet és nyolc városképet találtunk. A családnál a gondosan őrzött irat- és családi fényképhagyatékon felül a padláson elhelyezett ládában korai építészeti pályázati terveket, bútor- és dekoratív festésterveket, továbbá számos építészeti fotót találtunk, amelyek részben Schickedanz, illetve Ybl Miklós munkáit ábrázolták. A fényképanyag túlnyomó többsége azonban külföldön készült, illetve vásárolt fotó, amelyet Schickedanz - a jelek szerint - tervezéskor előképként alkalmazott is. A család tulajdonában találtunk még nagyszámú arcképet, kisméretű tájképet, számos tanulmányrajzot és vázlatot. A kutatás ezen első fázisának végére sikerült összegyűjteni az életmű jelentős hányadát. Láthatóvá vált, hogy Schickedanz építészi munkássága mellett jelentős bútortervezői és díszítőfestő tevékenységet folytatott, és a festészet, változó jelentőséggel, végigkísérte életét. Feltűnt, hogy a hetvenes évek elején a Batthyány-mauzóleummal elindult építészi karrier hamarosan megszakadt, és a kilencvenes évek közepéig jelentős építkezésről nincs adat. A kieső két évtizedben iparművészeti tervek, bútorok, apróbb dísztárgyak, díszes albumok készültek szerény műtermében, de kapott olyan jelentős díszítőfestői megbízást is, mint a Magyar Nemzeti Múzeum főlépcsőházának nyolc ablaka és a Magyar Tudományos Akadémia palotája dísztermének kifestésé, a Lötz Károly által festett falképek festett környezetének megteremtése (32. kép). Építészi tevékenysége főleg tervpályázatokon való szereplésben merült ki, bár tervezett néhány kisebb házat és egy nagy sikert aratott kiállítási pavilont is. A szerteágazó művé2 Gábor, F.., „...megkezdjük, de bevégezni, létesíteni nem tudtuk." Schickedanz Albert pályakezdése: A Batthyány-mausoleum, Magyar Nemzeti Galéria Evkönyve (1991) 277-282.