Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
BESZÁMOLÓ AZ ANTIK GYŰJTEMÉNYBEN VÉGZETT SZOBOR-RESTAURÁLÁSI MUNKÁKRÓL - DEMÉNY, ATTILA - FÓRIZS, ISTVÁN - TÓTH, MÁRIA: Antik márványok stabilizotóp-geokémiai vizsgálata
A vizsgált minták izotópösszetétel-adatai alapján a minták között szignifikáns különbségek állapíthatók meg (1. ábra): A szobor anyagát 1953-ban Tokody László, az egyik legkitűnőbb geológus szakértő polarizációs mikroszkópi technikával vizsgálta meg és a két rész együvé tartozását tartotta valószínűnek. 26 Ez jól igazolja a bevezetőben említetteket: a klasszikus geokémiai módszerek roppant korlátozott érvényűek a márványok vizsgálatában, mert alkalmatlanok valós eredményt adó különbségek kimutatására. Tokody L. a rendelkezésére álló vizsgálati technika alapján jogosan vélelmezte, hogy a minták azonos bányából származnak. 1953-ban antik márványokról nemcsak hazánkban, másutt sem állt még rendelkezésre izotópösszetételi vizsgálati adat, sőt az analitikai technika maga is nagyon kezdeti állapotban volt. 26 „A két márványszilánkból vékonycsiszolat készült. A csiszolatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy mindkét darab kristályos-szemcsés valódi márvány. Rendkívül tiszta. Tökéletesen zárványmentes, idegen anyagot nem tartalmaz, ennek megfelelően teljes egészében kalcit kristályokból áll. Mindkét csiszolat szemnagyságát mérésekkel megállapítottam, s ezek átalgértéke között nincs eltérés. A két márvány kalcitkristályainak kialakulása, ikerképződése és optikai viselkedése között sem mutatkozik eltérés. A fentebbiek alapján bizonyosnak látszik, hogy a két márványszilánk ugyanarról a lelőhelyről, ugyanabból a bányából származik". (A kéziratos szakértői véleményt az Antik Gyűjtemény irattára őrzi). 1. ábra: A vizsgált minták izotópösszetétel-adatai