Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)
A 15-16. századi német és osztrák szobrászat néhány regionális kérdéséhez
A német szobrászat más területéről való egy páncélos vitézt ábrázoló dombormű (22. kép). 11 Egy oltár szárnyának belső díszítése lehetett a laposan faragott hársfa dombormű, amely 1987-ben került a Szépművészeti Múzeumba. Restaurálása - a piszkos lakkréteg és helytelen tömítések eltávolítása után kerülhetett sor a műtárgy művészettörténeti vizsgálatára. A dombormű feltehetőleg a thébai légió vezetőjét, Szent Mórt ábrázolja. A légió tagjai keresztény hitük miatt megtagadták az áldozatot a pogány isteneknek. Ezért Maximianus császár parancsára 285 és 302 között lefejezték őket. Szent Mór attribútuma a 12. és 13. század óta a zászló vagy a lándzsa, kard és pajzs. A késői középkorban szívesen ábrázolták afrikai származása miatt sötét bőrűnek. Magdeburg patrónusa volt, de más vidékeken is tisztelték. 12 A dombormű - erősen kiegészített és rongált állapotában is - a dél-német faszobrászat műhelygyakorlatának jellegzetes példája. Az alkotás jól illeszkedik Allgäu vidékének faszobrászati hagyományába. Leginkább a frankfurti Liebieghausban lévő lapos Segítőszentek-domborműre kell analógiaként hivatkozni (21. kép). 13 Rokon a széles, sematikus, provinciális arctípus. A budapesti dombormű figuráján a köpeny redőzetének faragása pedig szinte teljesen egyező a frankfurti dombonnű előterében álló alakok ruházatának a faragásmódjával. Allgäu vidéke sohasem jelentetett zárt politikai egységet. Az allgäui birodalmi városok közül főként Memmingenben, Kaufbeurenben és Kemptenben a 15. század végére olyan jelentős festő és szobrászműhelyek jöttek létre, amelyeknek messzenyúló kereskedelmi kapcsolatai is voltak. 14 Jellemző, hogy a füsseni származású Jörg Lederer - akinek egyik számyasoltára a budapesti Régi Szoborgyűjtemény kiemelkedő darabja - Kaufbeurenben telepedett le. Míg Lcderer oltára a régió művészetének kiemelkedő teljesítménye, addig a dombormű a 16. század elejének átlagos helyi színvonalát képviseli. A budapesti darab felbukkanása érdekes adalékot jelenthet az allgäui késő-gótikus szobrászat kutatásához, hiszen az itteni szobrászműhelyek működésének feldolgozása még folyamatban van. A német szobrászaton belül regionális szempontból megoldatlan volt mindeddig az Utolsó vacsorát ábrázoló, egyetlen fából faragott hársfa dombormű elhelyezése (23. kép). 15 Az egykor feltehetőleg predellát díszítő domborművön a hosszú, keskeny asztal középső, fő helyén ül Krisztus, előtte az asztalra boruló Evangélista Szent János. A rövidülésben bemutatott asztal mindkét hosszanti oldalán tanítványok ülnek ünnepélyes rendben. A Krisztus előtti tálban bárány fekszik. Az asztal előtt, az apostolok által 11 Balogh - Szmodis-Eszláry, i.m. (2. j.) Kat. sz. 49. 68. kép. 12 Sachs - Badstübner- Neumann, i.m. (4. j.) 253. 13 Maek-Gerard, M., Nachantike großplastische Bildwerke. Band III. Die deutschsprachigen Länder ca. 1380-1530/40, Melsungen 1985, 28. sz. 14 Miller, A., Allgäuer Bildschnitzer der Spätgotik, Allgäu 1969, Bevezetés VII. 15 L 4036 letéti számon. M.: 44 cm, sz.: 142 cm, mélysége: 15.5 cm. Egy helyen ragasztott, de ez sérülés javítása. A domborművön csak kis nyomokban található alapozás. Nem dönthető el, volt-e testve. Aranyozás nyomai nincsenek rajta. Budai Sándor restaurátor a műtárgyat 1995-ben letisztította és technikai szempontból tanulmányozta.
