Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)

A 20. századi román festészet kulcsfigurája: M. H. Maxy és a nemzetközi avantgarde

Hozzá kell tenni, hogy hasonló, nagyszabású, művészek által szervezett nemzetközi akcióra 1926 előtt - tudomásunk szerint - Düsseldorfban egyszer, 1922 májusában a „Konstruktivistische Internationale"

67 és Párizsban 1925-ben a „L'art d'aujourd'hui" keretében került sor.

68 A többi, Prágában, Varsóban és másutt rendezett kisebb kiállítás (1923-ban, illetve 1924-ben) nem dicsekedhetett több országból való résztvevővel. Bukarestben - a katalógus tanúsága szerint - a románok közül Maxy, Janco, Brauner, Dida Solomon, Milita Petrascu és Brancusi vesznek részt. Máttis Teutsch is a román szekcióban szerepel. Viszonylag igen sok a külföldi művész, akiknek egy része (Jean Arp, Kurt Schwitters, Hans Richter stb.) a dadaista, másik része a berlini avantgárdé centrumhoz tartozik (vagy mindkettőhöz egyszerre). (így szerepel: Arthur Segal, úgyis mint román eredetű festő) Valószínűnek tűnik, hogy a dadaisták elsődlegesen Janco, a berlini konstruktivisták pedig elsődlegesen Maxy szervezésének köszönhetően voltakjelen. Rajtuk kívül még Karel Teige Csehszlovákiát, Teresa Zarnower és M. Szczuka Lengyelországot, Kassák Magyarországot, Joseph Peeters Belgiumot képviseli. Noha a rendezőknek nyilvánvalóan az volt a céljuk, hogy a bemutató konstruktivista kiállítás legyen, a románok közül leginkább Maxy, Janco és Brauner alkotásai képviselhették ezt az irányzatot. Maxy egymaga 19 művel szerepelt, így többek közt a Bukaresti Nagyvásár című nagyszabású, a dadaizmus-konstruktivizmus mezsgyéjén mozgó festménnyel,

69 valamint egy különös fa-kompozícióval,

70 amelynek szabálytalan (nem négyszögletes) kerete távolról az ugyancsak Berlinben élő magyar Péri László korabeli reliefjeivel mutat némi analógiát. A furcsa kompozícióban Janco, Maxy és Vinea arcképe kap helyet, a szélsőségesen excentrikus, a tér különböző pontjai felé vezető síkok között. De kiállít Maxy négy kompozíciót is (sík, vertikális, diagonális és térbeli konstrukciókat), amelyek - együttesen - a tárlat konstruktivista jellegét hangsúlyozzák. Míg Maxy szinte minden egyes - 1924 előtti - műve a kristályos szerkezetre, s annak révén egy sajátos térhatás megteremtésre épül, a Contimporanul kiállításon szereplő Tristan Tzara portré (34. kép)

71 ettől lényegében eltérő, síkszerü, dekoratívabb felfogást mutat. A kép felülete nincs kitöltve: a piros alapból sziluettszerüen válik ki a fej, amelynek laza, odavetett, hullámzó vonalai a térhatás helyett a folt- és lineáris hatásra épülnek. Megjelenik a Maxyra később oly jellemző cikázó világosabb belső kontúr, ami a nagyvonalú biztonsággal megalkotott, ironikus hangvételű portrét kifejezetten sík-kompozícióvá teszi. A Tzara portré stílusában erősen eltér a többi, vele egyidőben készülő Maxy műtől, és mintegy csírájában magában hordja a későbbi alkotások karakterisztikumait. Még mielőtt a Contimporanul kiállítás 1924 novemberében megnyílt volna, újabb, radikális fordulat következett be a román művészet történetében: megszületett a 75 HP bl Der Kongress der "Union Internationaler Künstler" (Düsseldorf, 1922. május) alkalmából rendezett "Internationale Kunstausstellung". Düsseldorf, 1922. május 28 -július 3. Vö.: K.l. Konstruktivistische Internationale Schöpferische Arbeitsgemeinschaft 1922-1927. Utopien für eine Europäische Kultur, Kat. • Düsseldorf 1992. í,s L 'Art d'Aujourd'hui, Párizs 1925. (katalógus tárgylistával, a kiállítási hely megnevezése nélkül). 69 Reprodukálva, Contimporanul, i.h., o.n. 7(1 Reprodukálva, Contimporanul. i.h., o.n. 71 M H. Maxy: Tristan Tzara, 1924, olaj, kartonon, 65 x 53.5 cm, j.j.l.: M. II. Maxy 1924, Muzeul National de Artâ, Bukarest, ltsz.: 8299.