Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)

A Vinca-kultúra újabb leletei az Antik gyűjteményben

Az effajta, lelőkörülményekből kiinduló rekonstrukciós kísérlet előnye, hogy nem akar többet mondani, mint ami a leletekből és környezetükből következik. Feltehető, hogy a hasonlóan elhelyezett hasonló leleteket a különböző kultúrákban hasonlóan használták. Ugyanakkor a kultusz gyakorlatának tartós folytonossága megengedi bi­zonyos változások feltételezését is a kultikus szokások vallási hátterében, a tartalom­ban. Az pedig, hogy a Vinca-kultúra idoljait is kultikus rendeltetésű leleteknek tartjuk, csupán általános, de nem irreleváns megállapítás. Az újkőkori ember számára a ház­ban végzett kultikus tevékenység a létszükségletek előteremtéséhez hasonlóan - csak magasabb szinten - az idő körforgásának keretein belül életük folyásának természetes, szerves része lehetett. BÁNFFY ESZTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom